Oldalak száma: 370
Eredeti cím: Champion
Kiadás éve: 2014
Sorozat: Legenda 3.
Fülszöveg: June és Day annyi mindent feláldozott a Köztársaságért, és egymásért, de az ország végre a megújulás küszöbén áll. June visszanyerte a Köztársaság megbecsülését, a kormányzat legfelsőbb köreiben dolgozik mint princepsjelölt, Day pedig a hadseregben emelkedett magas posztra. Arra azonban egyikük sem számított, hogy a körülmények alakulása ismét összehozza őket. Épp mikor már küszöbön áll a békeszerződés aláírása, egy járvány kitörése okoz pánikot a Kolóniákban, és ismét háború fenyegeti a Köztársaságot. A fertőzést egy minden eddiginél halálosabb vírus okozza, az ország sorsa pedig June kezében van. De hogy megmentse milliók életét, arra kell kérje, akit mindennél jobban szeret, hogy áldozza fel mindenét. Szívszorító dráma, akció és feszültség. Marie Lu nagysikerű trilógiájának elképesztő befejezése.
Véleményem: Amikor azt mondom, hogy már nagyon vágytam arra, hogy elolvashassam végre ezt a részt, akkor egy kicsit sem túlzok! Imádtam az első két részt, és amilyen függővéggel fejeződött be a második rész, kétség sem férhetett hozzá, hogy nekem ezt el kell olvasnom. És nem is bántam meg! Lássuk, hogy miért! ;)
A történet 8 hónappal később játszódik, mint ahol a második rész véget ért. June Princepsjelöltként mást sem csinál csak politikát tanul, és Andennal, az Elsővel tölti szabadidejét. Mindeközben pedig Day küzd a halálos betegsége ellen. 8 hónap telt el az utolsó beszélgetésük óta, ahol Day örökre szakított Junnel. Nem telefonáltak, leveleztek ez idő alatt egyszer sem. Ám, amikor a Köztársaság veszélybe kerül, June lesz az, aki meghívja Dayt a fejesekhez. Edenre, Day öcsére van szükség, hogy megtalálhassák a mostanra már teljesen irányíthatatlanná vált vírust, mely a Kolóniákban is tombol. Sietniük kell, mielőtt a Kolóniák ellentámadást indítana a Köztársasággal szemben. Azonban Day nem hajlandó újra átszolgáltatni nekik öccsét, hogy megint kísérleti patkány szerepét töltse be. Tehát más megoldást kell találniuk...
Azt hiszem mondhatom, hogy a sorozat ezen része is egy igazán gyors kezdéssel indult. Hamar belerázódhattunk, és alkalmazkodhattunk az új helyzethez, mely felállt a Championban. Ugye eddig a Köztársaság elleni csapatokat erősítette két főszereplőnk? Ebben a részben azonban minden a feje tetejére állt. Most meg kellett szoknunk, hogy akit eddig a jónak hittünk az az ellenség, s akit rossznak, azok a barátok.
Azt hiszem mondhatom, hogy a sorozat ezen része is egy igazán gyors kezdéssel indult. Hamar belerázódhattunk, és alkalmazkodhattunk az új helyzethez, mely felállt a Championban. Ugye eddig a Köztársaság elleni csapatokat erősítette két főszereplőnk? Ebben a részben azonban minden a feje tetejére állt. Most meg kellett szoknunk, hogy akit eddig a jónak hittünk az az ellenség, s akit rossznak, azok a barátok.
Emellett ott van az a tény is, miszerint Day halálos betegségben szenved, és hiába próbálkoznak mindenféle gyógyszerrel az orvosok, mindhiába. Ez a momentum adja meg a könyv olvasásához azt a löketet, azt a mélységet, aminek köszönhetően Marie Lu Legenda sorozatának befejező része messze a legjobban sikerült trilógia befejezéssé válik, amit olvastam.
Illetve a folyamatosan pulzáló érzések kavalkádja is különlegessé teszi a Championt. A szerelmi szál már a második kötetben ki tudott valamennyire teljesedni, és véget is ért benne egyben. Ám a Bajnokban újra felpezsdülnek az események, és az a bizonyos szikra is felcsillan, s lassan tűzzé enyészik. Bevallom őszintén, hogy ebben a trilógiában nem a románc volt a kedvencem, de a harmadik részre kinőtte magát ez az alkotórész is. :)
Természetesen Marie hű maradt önmagához, így újra a Köztársaság és a Kolóniák között dúló háború, a vírus, és a lázadók kerültek előtérbe. Szóval nem unatkozhattunk. A könyv szolgáltatott elég problémát, meghökkentő eseményt, fordulatokat, érzéseket, halált ahhoz, hogy nem essen le a feje senkinek olvasás közben. Egy jóval temperamentumosabb, izgalmasabb, eseménydúsabb könyv lett a Bajnok, mint a sorozat előző részei közül bármelyik.
Amit eddig is nagyon szerettem a Legenda trilógiában, hogy egy olyan jövőt, egy olyan elképzelést vetít, mely könnyen valósággá is válhat a nem is olyan távoli jövőben. Hogy olyan drasztikus képet fest, amely kellően érdekes, és elgondolkodtató egyszerre. Sajnos eddig nem kaphattunk kifejezetten pontos képet arról, hogy milyen is lehet a Föld a Köztársaságon kívül. Most tüzetesebb képet kaphattunk erről is. A Championba olyasfajta fejezetek kerültek, melyek az Antarktiszt mutatják be. Egy sokkal fejlettebb (mind katonasága, mind elektronikus felszereltsége terén) civilizáció, akik megtanultak együtt élni az őket körülvevőkkel. Számomra ezek a részek voltak a könyv csúcspontjai.
De még nem is említettem, hogy a kötetet nagy csatajelenetek tarkítják, amitől tuti eláll a lélegzetünk is. Ezeknél a részeknél azonban ajánlott fokozottan jobban figyelni, ugyanis csata lévén elég nagy zűrzavarba csöppentünk. Azonban meglepődésre is lesz okunk, hiszen nem csak a halál, vagy az árulás, de a kellemes csalódás is építőköve lesz ezeknek a jeleneteknek.
Végül csak annyit, hogy a befejezés méltó volt a sorozathoz. De én ettől függetlenül is sírtam, és próbáltam felfogni azt a tényt, hogy Marie tényleg ilyen befejezést szánt ennek a szenzációs sorozatnak. Trükkös volt, hiszen amikor végre megnyugodott pici ki szívem, akkor az írónő csavart egy jó nagyot az egészen, és pofára ejtett. Értékeltem ezt a fajta merészséget, és végül is, ha őszinte akarok lenni, akkor azt kell mondanom, hogy illet a trilógiához a befejezés ilyen módja. Külön köszönet Marienek, hogy kaphattunk tőle egy gratis fejezetet, amiben 10 évet szaladtunk előre az időben. Némileg megvigasztalódtam tőle. :)
A szereplők már nem igazán formálódtak. Maradtak azok, akiket az eddigi két rész alatt megismertünk, megszeretünk. Amit pozitívumként tudok említeni, hogy az utolsó könyvre a történet minden élő szereplője előkerült. Így mindenkitől vehettünk egy utolsó búcsút. A kedvenc szereplőim továbbra is June és Day. Ők felejthetetlen egyéniségek a számomra. Sajnálom, hogy elválnak útjaim tőlük. :'(
Értékelésem: Nem is jutok szóhoz! Egyszerűen megnémultam!! :D A Champion pont olyan befejezés, olyan élmény volt, mint amilyet elképzeltem, mint amire vágytam. Marie Lu remekelt, így sorozatának ez lett kétségkívül a legütősebb, elborzasztóbb, nyomasztóbb, érzelem teljesebb, eseménydúsabb, tragikusabb része. Végre kaptunk egy kisebb kitekintés is arra, hogy mi rejlik a Köztársaság falain kívül. Az Antarktisz, az ottani kultúra, a fejlettségük volt a hab a tortán! Végre elhagytuk a határokat!! A könyv tele volt problémákkal, meghökkentő eseményekkel, drasztikus lépésekkel, szenvedéssel. A románc nem az első helyen végzett a fontossági listámon, de kétségkívül nem egy elhanyagolható eleme. A szereplők továbbra is a kedvenceim.
Marie Lu egy olyan megoldást talált a kötet befejezésére, ami ha mondhatom így, elég drasztikus! Sírtam, meghasadt a szívem, és csak ráztam a fejem. :'( Nem akartam elhinni, hogy tényleg ez a vége, de az utolsó gratis fejezet némi vigaszt adott!
Egy nagyon jó sorozat végére értem, és csak ajánlani tudom mindenkinek!!!
Illetve a folyamatosan pulzáló érzések kavalkádja is különlegessé teszi a Championt. A szerelmi szál már a második kötetben ki tudott valamennyire teljesedni, és véget is ért benne egyben. Ám a Bajnokban újra felpezsdülnek az események, és az a bizonyos szikra is felcsillan, s lassan tűzzé enyészik. Bevallom őszintén, hogy ebben a trilógiában nem a románc volt a kedvencem, de a harmadik részre kinőtte magát ez az alkotórész is. :)
Természetesen Marie hű maradt önmagához, így újra a Köztársaság és a Kolóniák között dúló háború, a vírus, és a lázadók kerültek előtérbe. Szóval nem unatkozhattunk. A könyv szolgáltatott elég problémát, meghökkentő eseményt, fordulatokat, érzéseket, halált ahhoz, hogy nem essen le a feje senkinek olvasás közben. Egy jóval temperamentumosabb, izgalmasabb, eseménydúsabb könyv lett a Bajnok, mint a sorozat előző részei közül bármelyik.
Amit eddig is nagyon szerettem a Legenda trilógiában, hogy egy olyan jövőt, egy olyan elképzelést vetít, mely könnyen valósággá is válhat a nem is olyan távoli jövőben. Hogy olyan drasztikus képet fest, amely kellően érdekes, és elgondolkodtató egyszerre. Sajnos eddig nem kaphattunk kifejezetten pontos képet arról, hogy milyen is lehet a Föld a Köztársaságon kívül. Most tüzetesebb képet kaphattunk erről is. A Championba olyasfajta fejezetek kerültek, melyek az Antarktiszt mutatják be. Egy sokkal fejlettebb (mind katonasága, mind elektronikus felszereltsége terén) civilizáció, akik megtanultak együtt élni az őket körülvevőkkel. Számomra ezek a részek voltak a könyv csúcspontjai.
De még nem is említettem, hogy a kötetet nagy csatajelenetek tarkítják, amitől tuti eláll a lélegzetünk is. Ezeknél a részeknél azonban ajánlott fokozottan jobban figyelni, ugyanis csata lévén elég nagy zűrzavarba csöppentünk. Azonban meglepődésre is lesz okunk, hiszen nem csak a halál, vagy az árulás, de a kellemes csalódás is építőköve lesz ezeknek a jeleneteknek.
Végül csak annyit, hogy a befejezés méltó volt a sorozathoz. De én ettől függetlenül is sírtam, és próbáltam felfogni azt a tényt, hogy Marie tényleg ilyen befejezést szánt ennek a szenzációs sorozatnak. Trükkös volt, hiszen amikor végre megnyugodott pici ki szívem, akkor az írónő csavart egy jó nagyot az egészen, és pofára ejtett. Értékeltem ezt a fajta merészséget, és végül is, ha őszinte akarok lenni, akkor azt kell mondanom, hogy illet a trilógiához a befejezés ilyen módja. Külön köszönet Marienek, hogy kaphattunk tőle egy gratis fejezetet, amiben 10 évet szaladtunk előre az időben. Némileg megvigasztalódtam tőle. :)
A szereplők már nem igazán formálódtak. Maradtak azok, akiket az eddigi két rész alatt megismertünk, megszeretünk. Amit pozitívumként tudok említeni, hogy az utolsó könyvre a történet minden élő szereplője előkerült. Így mindenkitől vehettünk egy utolsó búcsút. A kedvenc szereplőim továbbra is June és Day. Ők felejthetetlen egyéniségek a számomra. Sajnálom, hogy elválnak útjaim tőlük. :'(
Értékelésem: Nem is jutok szóhoz! Egyszerűen megnémultam!! :D A Champion pont olyan befejezés, olyan élmény volt, mint amilyet elképzeltem, mint amire vágytam. Marie Lu remekelt, így sorozatának ez lett kétségkívül a legütősebb, elborzasztóbb, nyomasztóbb, érzelem teljesebb, eseménydúsabb, tragikusabb része. Végre kaptunk egy kisebb kitekintés is arra, hogy mi rejlik a Köztársaság falain kívül. Az Antarktisz, az ottani kultúra, a fejlettségük volt a hab a tortán! Végre elhagytuk a határokat!! A könyv tele volt problémákkal, meghökkentő eseményekkel, drasztikus lépésekkel, szenvedéssel. A románc nem az első helyen végzett a fontossági listámon, de kétségkívül nem egy elhanyagolható eleme. A szereplők továbbra is a kedvenceim.
Marie Lu egy olyan megoldást talált a kötet befejezésére, ami ha mondhatom így, elég drasztikus! Sírtam, meghasadt a szívem, és csak ráztam a fejem. :'( Nem akartam elhinni, hogy tényleg ez a vége, de az utolsó gratis fejezet némi vigaszt adott!
Egy nagyon jó sorozat végére értem, és csak ajánlani tudom mindenkinek!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.