Oldalak száma: 408
Kiadás éve: 2011
Sorozat: Bíborhajú 2.
Fülszöveg: Alig két hónap telt el azóta, hogy a boszorkányok legyőzték a zsoldosokat, és egyezséget kötöttek az Üldözőkkel. Claire és Kellan új városba költöznek, elkezdik az egyetemet. Próbálnak minél átlagosabban élni. Hétköznapi életük azonban nem tart sokáig… A Bölcs tudja egyedül, miért ad Claire-nek egy különleges ajándékot, és a Bölcs látja egyedül, ezzel merre fordul Claire élete. Aztán hirtelen feltűnik egy soha nem látott ismerős, és elszabadul a pokol! Egyik csapás követi a másikat, és csupán egyetlen lény van, aki képes segíteni Claire-nek átvészelni az új helyzetet élve és ép elmével: egy ellenség. Képes Claire félretenni az ellenérzéseit, hogy elfogadja a gyűlölt személy segítségét? Sikerülhet megmenteni mindenki életét?
Az első könyv után nem volt
kétséges az sem, hogy tovább fogom olvasni a Bíborhajú sorozatot is. Bár az
első rész hagyott némi kivetnivalót maga után, remélem ebben a részben sokkal
több minden ki fog derülni.
A történet az első kötet végétől
pár hónappal később veszi fel a fonalat. Claire és Kellan a nagy összecsapás
óta viszonylag nyugodtan tengetik a napjaikat. Egyetemre járnak, bulizni mennek
együtt, mint egy átlagos pár. Ám a kezdeti idillt hamar felváltja a tragédia.
Claire apja tűnik fel a színen, aki meg akarja ölni a lányát. A küzdelem során
azonban Kellan veszti életét. Ezután a könyv elég letargikussá válik.
Főszereplőnk ugyanis mély depresszióba süllyed, ahonnan csak egy különleges
lehetőség képes kiráncigálni. Hannah a Bölcs ugyanis elárulja neki, hogy van
egy mód, amivel vissza tudja hozni Kellant az élők közé. Van ugyanis egy
párhuzamos világ, ahol Kellan még él. Ám ez a világ pont a fordítottja a
jelenleginek. Aki itt jó volt, ott rossz lesz és így fordítva. Claire azonban
nem törődik a veszélyekkel, és beleveti magát az ismeretlen másik világba.
Az első részben lassan indultak
be a történések, ám ebben a kötetben nem kellett sokat várnunk arra, hogy felgyorsuljanak
az események. A kezdeti sok után, amit Kellan halála okozott, szinte azonnal
Hamuvilágban találtuk magunkat. Faltam a könyvet. Imádtam, hogy a történetet
több szemszögből olvashattam. Azt is imádtam, hogy aki eddig a főellenség volt,
Wentworth, az most az egyik legnagyobb szövetségesként köszönt vissza. Aki
pedig eddig egy cukorborsó volt (Kellan), az most egy eszét vesztett démonként
jelent meg előttünk. Érdekes volt ezekről az ellentétekről olvasni, tudván hogy
eddig milyen karakterek is voltak ők.
Amint Claire megérkezett
Hamuvilágba, egy unalmas oldal sem volt. Egyik kalamajka követte a másikat.
Közben pedig egyfolytában Hannah sokat sejtető szavai előjelezték a
történéseket. Egy kicsit jobban betekinthettünk a boszorkányok világába.
Mindemellett Benina elkalauzolt minket egy disztópikus világba, ahol nem
szívesen tengetnénk napjainkat.
Benina egy nagy erőssége, hogy
nagyon kedvelhető mellékszereplőket képes alkotni. Persze ebben a kötetben
Clairet is jobban megkedveltem, tetszett, hogy nem érdekli a saját testi
épsége, s bármit képes elkövetni azért, hogy szerelmét megmentse. Bár ahogy
Cat-tel bánt, elég nagy szemétség volt. Főleg úgy, hogy szegény lény mást sem
tett, mint megóvta őt másoktól, na meg önmagtól is.
Összességében egy nagyon
izgalmas, eseménydús történet volt, melynek voltak mélységei. A végén megint
kaptunk egy csatajelenetet, ahol a körmöm is lerágtam. Újabb veszteségekkel
kellett számolnia kis csapatunknak. A következő részben azonban végre
betekintést nyerhetünk az eddig emlegetett boszorkányok városába. Kíváncsian
várom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.