Kiadó: MAXIM KÖNYVKIADÓ KFT.Oldalak száma: 298
Eredeti cím: The Vincent Boys 1.
Kiadás éve: 2013
Sorozat: A Vincent fiúk 1.
Fülszöveg: Ashton kezd belefáradni, hogy folyton a jó kislányt kell adnia; alkalmazkodni szülei és barátja, Sawyer Vincent elvárásaihoz. A fiú maga is a tökéletesség élő szobra, a gimnázium bálványozott élsportolója, minden lány álma. Ám amikor elmegy nyaralni a családjával, Ashton szeme megakad udvarlója unokafivérén, Beau-n. Nála szexisebb srácot életében nem látott, és bár a fiú a kisváros rossz hírű fekete báránya, végzetesen vonzódik hozzá.
Beau a testvéreként szereti Sawyert, ezért százszor is meggondolja, mielőtt nyitni merne a tabunak számító Ashton felé. Igyekszik távol tartani magát tőle, noha kölyökkora óta szereti. Amikor Ashton fel akarja eleveníteni a gyerekkori barátságot Sawyer távollétében, Beau tudja, hogy nemet kellene mondania.
Egyikük sem szeretne fájdalmat okozni Sawyernek, ám minél inkább igyekeznek kerülni egymást, annál hevesebb lesz a vonzalmuk. Aminek egyre nehezebb ellenállni...
Véleményem: Igazából most valami egyszerű, könnyed, nyálas kötetre vágytam, ami csöpög a romantikától. Problémák tömkelegével találhatom benne szemben magamat, miközben egy igazi romantikus könyvet olvashatok. Miközben egyre jobban belemerültem a történetbe, egyre inkább kiderült, hogy jól választottam könyvet. Lássuk, miért!!
Ashton, Sawyer és Beau gyerekkori barátok. Ám, ahogy cseperedtek, úgy változtak meg egymás szemében. A két rosszcsont, Ashton és Beau legjobb barátsága megszakadt, miután Ashton Sawyerben talált párra. Azóta röpke 3 év telt el. Sawyer, az igazi úriember, egy hosszabb túrára ment el a családjával, így Ashton magára maradt a nyáron. Egy véletlennek köszönhetően Ashton és Beau újra találkoznak, és elkezdik megerősíteni barátságukat, pont mint régen. Ashton, a lelkész lánya, az elmúlt 3 évben tökéletesnek mutatta magát, csak nagymamája előtt mutatkozott meg a valódi énje. Ám a nagyi halála után már csak egy emberre tudott támaszkodni, aki előtt megint csak nem kellett színészkednie. Beau egy igazi rossz fiú, ám gyengéd érzelmeket táplál Ashton iránt. Ez a nyár azonban lehetőséget szolgáltathat kettejük románcát illetően. Vajon képesek lesznek visszafogni magukat, annak érdekében, hogy a két fiú barátsága megmaradhasson?
A történet kissé sablonos, ám kellőképpen szórakoztató. Adott egy rossz fiú, aki mindent teljes mértékben a feje tetejére fordít. Egy szentéletű lány szereplő, akinek egy igazi menőcsávó, egy gazdag, kifogásolhatatlan fiú a pasija. A probléma pedig az, hogy a két fiú unokatestvérek, akik annyira szeretik egymást, hogy semmi pénzért nem akarnak fájdalmat okozni a másiknak. Ez a tény pedig elvezet minket a hazugságok, a titkok, az elnyomott szerelem tengerébe, melyből nincs menekvés.
A kötet gyorsan beindul, és egyből megismerkedhetünk ezzel a kényes helyzettel, ami a kötet végéig fennáll. Ashton és Beau közötti szikra egyértelmű és szembetűnő. Az emberek többsége ilyenkor már forgatja a fejét, én is így tettem. Egészen addig, amíg a kötet fordulataival szemben nem találtam magam. Egy temetés ugyanis mindent meg tudd változtatni. Az állati ösztönök eluralkodnak a józan ész felett, és már meg is van a baj.
Számomra igazán érdekes egy történet volt a Ha az enyém lennél. Nem mondom, hogy kedvenccé vált, de nem elhanyagolható. Abbi Glines jól, érdekesen ír. Nem volt az egész vontatott, ami nagy szó, tekintetbe véve azt, hogy egy klisé halmazzal ellátott könyvet olvastunk. Nem éreztem sem unalmasnak, sem hamisnak a történetét. Sőt, igazán eseménydúsra sikerült a könyv. Abbi könnyedén közvetített érzéseket, így mindent elhittem, ami Beau-t és Ashton-t illeti.
Azt külön ki kell emelnem, hogy Abbi a váltott szemszöges megoldást választotta, ami az egyik kedvencem. Mind Ashton, mind Beau fejében is megfordulhattunk, ami egy nagy piros pontot jelent az írónő javára. Személy szerint Beau szemszögét élveztem a legjobban. Lebilincselő volt egy igazi ROSSZ FIÚ fejében látni, megélni az adott eseményeket. Átérezni a problémáit, a dühét, a lemondását, egyszerűen fantasztikus volt. Örülök, hogy Abbinek volt mersze ezeket az érzéseket is, ennyire mélyrehatóan kifejteni.
A könyv mozgatórugója azonban a SZERELEM. Ez egy romantikus történetnél persze nem nagy kunszt. A románc pont azokat az érzéseket adta vissza, melyre egy igazi szerelmes történet alapszik. Vívódás, félelem, önfeláldozás, szomorúság, feltétlen öröm. Minden benne volt, amire csak szükség lehet. És, ugyebár itt van a fő szál: a MEGCSALÁS is. Többen fennakadhatnak ezeken a részeken, engem ellenben nem zavart, sőt hidegen hagyott. Részben azért, mert Sawyer egy olyan szereplő volt, aki enyhén szólva, nem került hozzám közel. Ami nagyon remélem, hogy a következő részben, Ha esélyt adnál-ban meg fog változni. Igazából nem volt egy nagy szerepe, lényegében csak okot, indokot szolgáltatott arra, hogy a fináléban kialakulhassanak azok a mindent eldöntő konfliktusok.
A kötet szintén fontos eleme az őszinteség. Itt arra gondolok elsősorban, hogy mindig legyünk önmagunk. Legalábbis erre tanít minket Abbi is. Főszereplőnk Ashton nagy hibája, ugyanis az, hogy megjátssza magát csak azért, hogy elfogadják őt a környezetében élők. És igen, itt előkerül az önbizalom, az elfogadás hiánya is, ami miatt sokáig gondolkodtam azon, hogy vajon a kötet az NA műfajba tartozik e vagy sem.
Feltétlen meg kell említenem azt is, hogy Abbi Glines egy egy cukormázzal bevont édi-bédi románcot tárt elénk. Jóval valósághűbb volt annál. Emellett Abbi nem kevés túlfűtött, EROTIKUS jelenetet is beleszőtt a történetbe. Így 12 éves gyerekek, nem olvassák, ha nem muszáj! Én a 16-17 éves korosztálynak tudnám már ajánlani, és persze az afölöttieknek.
A kötet ellenben teljes volt, és befejezett. Nem kiált folyattatásért. Ettől függetlenül kíváncsi vagyok a második részre is, így feltétlen el fogom olvasni azt is! :)
Értékelésem: Ez egy igazi romantikus történet volt a javából! Tele viszályokkal, önmegtartóztatással, félelemmel, fájdalommal, önfeláldozással. Nem egy cukormázzal bevont, édi-bédi történet, ennél jóval valósághűbbre sikeredett Abbinek. Emellett az irónő nem félt az erotikát is beleszőni. A váltott szemszöget imádtam. Beau fejében járni maga volt a lebilincselő élmény. Ettől függetlenül egy kiszámítható és sablonos történettel kerültem szembe, ami a kivitelezés miatt nagyon is megfogott. Abbi az érzelmeket játszi könnyedséggel adta át az olvasó számára, így minden helyzetet teljes mértékben tudtam átélni. Alig várom a második részt!
Romantikus molyoknak ajánlom! :)
Ashton, Sawyer és Beau gyerekkori barátok. Ám, ahogy cseperedtek, úgy változtak meg egymás szemében. A két rosszcsont, Ashton és Beau legjobb barátsága megszakadt, miután Ashton Sawyerben talált párra. Azóta röpke 3 év telt el. Sawyer, az igazi úriember, egy hosszabb túrára ment el a családjával, így Ashton magára maradt a nyáron. Egy véletlennek köszönhetően Ashton és Beau újra találkoznak, és elkezdik megerősíteni barátságukat, pont mint régen. Ashton, a lelkész lánya, az elmúlt 3 évben tökéletesnek mutatta magát, csak nagymamája előtt mutatkozott meg a valódi énje. Ám a nagyi halála után már csak egy emberre tudott támaszkodni, aki előtt megint csak nem kellett színészkednie. Beau egy igazi rossz fiú, ám gyengéd érzelmeket táplál Ashton iránt. Ez a nyár azonban lehetőséget szolgáltathat kettejük románcát illetően. Vajon képesek lesznek visszafogni magukat, annak érdekében, hogy a két fiú barátsága megmaradhasson?
A történet kissé sablonos, ám kellőképpen szórakoztató. Adott egy rossz fiú, aki mindent teljes mértékben a feje tetejére fordít. Egy szentéletű lány szereplő, akinek egy igazi menőcsávó, egy gazdag, kifogásolhatatlan fiú a pasija. A probléma pedig az, hogy a két fiú unokatestvérek, akik annyira szeretik egymást, hogy semmi pénzért nem akarnak fájdalmat okozni a másiknak. Ez a tény pedig elvezet minket a hazugságok, a titkok, az elnyomott szerelem tengerébe, melyből nincs menekvés.
A kötet gyorsan beindul, és egyből megismerkedhetünk ezzel a kényes helyzettel, ami a kötet végéig fennáll. Ashton és Beau közötti szikra egyértelmű és szembetűnő. Az emberek többsége ilyenkor már forgatja a fejét, én is így tettem. Egészen addig, amíg a kötet fordulataival szemben nem találtam magam. Egy temetés ugyanis mindent meg tudd változtatni. Az állati ösztönök eluralkodnak a józan ész felett, és már meg is van a baj.
Azt külön ki kell emelnem, hogy Abbi a váltott szemszöges megoldást választotta, ami az egyik kedvencem. Mind Ashton, mind Beau fejében is megfordulhattunk, ami egy nagy piros pontot jelent az írónő javára. Személy szerint Beau szemszögét élveztem a legjobban. Lebilincselő volt egy igazi ROSSZ FIÚ fejében látni, megélni az adott eseményeket. Átérezni a problémáit, a dühét, a lemondását, egyszerűen fantasztikus volt. Örülök, hogy Abbinek volt mersze ezeket az érzéseket is, ennyire mélyrehatóan kifejteni.
A könyv mozgatórugója azonban a SZERELEM. Ez egy romantikus történetnél persze nem nagy kunszt. A románc pont azokat az érzéseket adta vissza, melyre egy igazi szerelmes történet alapszik. Vívódás, félelem, önfeláldozás, szomorúság, feltétlen öröm. Minden benne volt, amire csak szükség lehet. És, ugyebár itt van a fő szál: a MEGCSALÁS is. Többen fennakadhatnak ezeken a részeken, engem ellenben nem zavart, sőt hidegen hagyott. Részben azért, mert Sawyer egy olyan szereplő volt, aki enyhén szólva, nem került hozzám közel. Ami nagyon remélem, hogy a következő részben, Ha esélyt adnál-ban meg fog változni. Igazából nem volt egy nagy szerepe, lényegében csak okot, indokot szolgáltatott arra, hogy a fináléban kialakulhassanak azok a mindent eldöntő konfliktusok. A kötet szintén fontos eleme az őszinteség. Itt arra gondolok elsősorban, hogy mindig legyünk önmagunk. Legalábbis erre tanít minket Abbi is. Főszereplőnk Ashton nagy hibája, ugyanis az, hogy megjátssza magát csak azért, hogy elfogadják őt a környezetében élők. És igen, itt előkerül az önbizalom, az elfogadás hiánya is, ami miatt sokáig gondolkodtam azon, hogy vajon a kötet az NA műfajba tartozik e vagy sem.
Feltétlen meg kell említenem azt is, hogy Abbi Glines egy egy cukormázzal bevont édi-bédi románcot tárt elénk. Jóval valósághűbb volt annál. Emellett Abbi nem kevés túlfűtött, EROTIKUS jelenetet is beleszőtt a történetbe. Így 12 éves gyerekek, nem olvassák, ha nem muszáj! Én a 16-17 éves korosztálynak tudnám már ajánlani, és persze az afölöttieknek.
A kötet ellenben teljes volt, és befejezett. Nem kiált folyattatásért. Ettől függetlenül kíváncsi vagyok a második részre is, így feltétlen el fogom olvasni azt is! :)
Értékelésem: Ez egy igazi romantikus történet volt a javából! Tele viszályokkal, önmegtartóztatással, félelemmel, fájdalommal, önfeláldozással. Nem egy cukormázzal bevont, édi-bédi történet, ennél jóval valósághűbbre sikeredett Abbinek. Emellett az irónő nem félt az erotikát is beleszőni. A váltott szemszöget imádtam. Beau fejében járni maga volt a lebilincselő élmény. Ettől függetlenül egy kiszámítható és sablonos történettel kerültem szembe, ami a kivitelezés miatt nagyon is megfogott. Abbi az érzelmeket játszi könnyedséggel adta át az olvasó számára, így minden helyzetet teljes mértékben tudtam átélni. Alig várom a második részt!
Romantikus molyoknak ajánlom! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.