Susan Ee - A vég napjai

 Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ

Oldalak száma: 364

Eredeti cím: End of Days

Kiadás éve: 2016

Sorozat: Angelfall 3.

Fülszöveg: Penryn és Rafi menekülnek, miután az angyaloktól sikerül megszökniük. Kétségbeesetten keresnek egy orvost, aki helyre tudná hozni azokat a változtatásokat, amiket az angyalok végeztek Rafin és Penryn húgán. Kutatás közben felbukkan valami Rafi múltjából, és olyan sötét erőket szabadít el, melyek mindkettejükre nézve végzetesek lehetnek. Az angyalok által az emberekre szabadított apokaliptikus rémálomban mindkét oldal a totális háború felé sodródik. Valószínűtlen szövetségek köttetnek, a haditervek folyton módosulnak. De ki fog győzedelmeskedni? A Föld feletti uralomért folyó harcban Rafinak és Penrynnek döntenie kell, melyik oldalra álljanak, kit válasszanak: a saját fajtájukat vagy egymást? 

 

 

Azt hiszem, hogy most olvastam el harmadik alkalommal ezt a könyvet, ami már önmagában is elég beszédes. Mindazonáltal még sosem jutottam el addig, hogy erről a kötetről is értékelést írjak, így ezt most pótlom is. Imádom Susan Ee Angelfall sorozatát. Amikor anno először olvastam az első részt, már akkor megvett magának az írónő. Az egész sorozatnak, történetnek olyan hangulata van, ami nagyban különbözik a legtöbb eddig általam olvasott könyvtől.

A vég napjai az egyik legösszetettebb cselekményű rész lett a sorozatban. Egyszerűen annyi minden történt, hogy nehéz összefoglalni. Egyfolytában kapkodtam a fejem. Egyik csatából a másikba csöppentünk.

Penryn sikeresen megmenekült a Fészekből húgával, Paige-el együtt, akinek nem csak új testet, de új képességet is adtak, miszerint képes irányítani a sáskákat. Rafi levágta Belielről a szárnyait, így újra a kiinduló ponthoz érkeznek szereplőink, miszerint meg van a szárny, csak vissza kellene varrni, ehhez pedig egyetlen lehetőségük a Doki, így őt is meg kell keresniük az Ellenállásban. Penryn pedig új hírnévnek örvend, miszerint ő az Angyalgyilkos, ami természetesen nem kevés bajt hoz a lányra.

Az egyszer biztos, hogy aki a kezébe veszi ezt a könyvet, nem fog unatkozni. Nagy meglepetésemre ugyanis (első alkalommal még az volt) Susan nem elégedett meg azzal, hogy az eddig felépített világot használja és egy egyszerű véget csapjon az olvasók elé. Messze ebben a részben történtek a legmeghökkentőbb dolgok. Susan igyekezett hőseink világát még szélesebbre szabni. Kedvenc részem volt, amikor Penrynék leruccantak a pokolba, hogy megkeressék a többi Felvigyázót. A hideg borsódzott a hátamon, olyan leírásokat kaptunk. Különféle lények, a hőség, a szag, a hierarchia, a kín, a nyomor. Mindenből kaptunk egy kis szeletet. Közben pedig tovább bővültek ismereteink a Felvigyázókkal kapcsolatban is, aminek szintén nagyon örültem. Az, hogy Belielt egy másik szemszögéből is láthattuk, elérte nálam azt, hogy ne, mint rosszfiúra, hanem sokkal inkább áldozatra, a rossz útra tért barátként gondoljak rá.

A pokoljáráson kívül sem szűkölködtünk, hisz kaptunk szektákat, olyanfajta szörnyeket, akiket csak a hatosoknak neveztek, járványokat vagy legalábbis a kísérleteit. Egyszóval Susan nagyon igyekezett, hogy egy bravúros és érdekfeszítő véget kapjon Penryn és Rafi története, és ez sikerült is neki.

Az első kettő részben is nagyon vártam Penryn és Rafi közös jeleneteit. Vicces volt olvasni, ahogy oltogatták a másikat. Ebben a kötetben azonban ennél mélyebb szintekre is elért a kapcsolatuk. Az egymás iránti vágyakozásukat Susan nagyon jól megjelenítette a lapokon. Amikor pedig végre történt valami, csak úgy ittam magamba a sorokat. Mind az ágyas, mind a pokolbéli jelenettel elégedett voltam.

A kötet/sorozat vége sem okozott csalódást. Ötletes, különleges csatában találtuk magunkat, ahol semmiben sem lehetett biztos az ember. Sem az ellenségében, sem a szövetségeseiben, sem a végkimenetelben. Az Uriel-lel kapcsolatos történések elégedettséggel, a Rafival kapcsolatosak pedig megdöbbenéssel és örömmel töltöttek el. Talán egy picit jobban is kifejthette volna, de így is nagyon tetszett.

Összességében egy olyan könyv, illetve sorozat volt ez, amit már most háromszor olvastam, és szinte biztos, hogy legalább még ennyiszer el fogom olvasni a jövőben. A szereplőket nagyon megszerettem. A hangulat sötét és baljós, de van, hogy az ember kifejezetten ilyet akar olvasni. Egyetlen lapján sem lehet unatkozni. Csak ajánlani tudom, nekem nagy kedvencem lett. ♥