Rachel Van Dyken - Egyetlen

Kiadó: Athenaeum Kiadó Kft.

Oldalak száma: 296

Eredeti cím: Ruin

Kiadás éve: 2014

Sorozat: Egyetlen 1.

Fülszöveg: Kiersten elsőéves az egyetemen. Még sosem találkozott senkivel, aki a rémálmait elűzte volna, de olyannal sem, akit ha meglát, a szíve hevesebben kalapál. A beiratkozáskor azonban összefut egy fiúval szó szerint , akitől nemcsak kalapál a szíve, hanem egyenesen kiugrik a helyéről. Weston, az egyetemi focicsapat nagymenője sok lánnyal találkozott már. Volt olyan is, aki szexuális zaklatással vádolta. Már éppen nyugvópontra ért volna az élete, erre besétál az ajtón egy elsőéves, akinek vadító vörös hajzuhataga van, és zöld szemében olyan titkok csillognak, amelyeket azonnal meg akar fejteni.

Rachel Van Dyken Egyetlen trilógiájának első kötete egy nem mindennapi páros történetét meséli el. Megvédhet-e a szerelem a rémálmoktól? És mi történik, ha a halálos kórral kell szembenézni?

Véleményem: Mindenek előtt szeretném megköszönni az Athenaeum kiadónak a felajánlást. Nagyon régóta el akartam olvasni ezt a könyvet, és végre lehetőségem adódott rá. Rengeteg jót hallottam már róla, főleg olyasféle véleményeket, hogy megríkatta a molyokat. Kíváncsian várom, hogy ez a könyv belőlem milyen fajta érzelmeket fog előhozni! Nem kis elvárásokkal állok neki ennek a könyvnek, és nagyon bizakodó is vagyok. Remélem nem kell majd csalódnom! ;)

Kiersten egy teljesen ártatlan lány, aki most kezdi az első évét az egyetemen. Már az első napon belebotlik egy helyes és jóképű fiúba, aki nyomban heves érzéseket vált ki belőle. Weston ugyanis nemcsak jó pasi, de valószínűleg az egyik leggazdagabb, legsármosabb is, akivel Kiersten valaha is találkozott. És, akármilyen furcsa is, Weston felfigyel a lányra, és mindenképpen egyengetni, segíteni akarja Kierstent. Mindeközben Wes az életéért küzd, hiszen egy halálos betegség támadta meg a szervezetét. Köszönhetően apja befolyásának, eddig nem tesztelt, újfajta gyógyszereket használhat, ám senki sem tudja, hogy be is válnak e. Pont sikerült volna, úgy ahogy elfogadni a tényt, hogy talán nem éli meg a jövő évet, amikor is belibegett egy vörös hajú elsőéves, aki elrabolta a szívét. Ha mástért nem is, de már azért megérné életben maradni, hogy Kiersten oldalán töltse az életét. Ám, csak a hátralévő idejét tudja odaígérni a lánynak... Vajon sikerül Westonnak legyőznie a rákot?

Nem kis elvárásokkal álltam neki a könyvnek, azonban ez a kötet messze felülmúlta minden elvárásomat, amit Rachel Van Dyken-nel kapcsolatban kikötöttem. Egyáltalán nem csalódtam. Sőt megkockáztatom kijelenteni azt is, hogy ez volt az eddigi egyik legeslegjobb NA, amit olvastam. Talán még Colleen Hoover Slammed-Szívcsapás sorozata volt az, ami vetekszik ezzel a könyvel, ám az egyszer biztos, hogy az Egyetlen az egyik kedvencemmé vált. Bővült a listám még egy eszeveszetten jó könyvel. :)
Nyilván az alapsztori volt az, ami igazán megnyert magának. Mindig is foglalkoztatott a rák kérdése, így örültem, hogy visszaköszönt a könyvből, sőt az egész történet erre épült fel. Anno a Csillagainkban a hiba volt az, amit ugyanilyen nagy kedvvel vettem a kezembe, az mégsem nyűgözött le ennyire, pedig a két sztoriban nem sok, de vannak párhuzamok. Mi miatt tudott ez megvenni magának? 

Rachel Van Dyken

Megkérdőjelezhetetlenül tehetséges írónővel állunk szemben. Szerintem ez már önmagában elegendő indok arra, hogy valaki elolvassa. Rachel ugyanis nagy játékos! Úgy alakította a cselekményt, hogy minél jobban megérintsen minket, molyokat. Végig, miközben olvastam egyszerre éreztem, hogy "mindjárt felröhögök", illetve, hogy "ebben a pillanatban el fogom bőgni magam, jaj csak ne bámuljanak nagyon az emberek". Egy jó tanács! Ne olvassátok buszon, mert komolyan mondom, hogy úgy néztek rám az emberek, mintha valami komoly pszichés bajom lenne. Komolyra fordítva a szót, imádtam Rachel stílusát. Játszott az ember érzéseivel, abszolút a hatalma alá kerültem. Egyszerre volt vicces, és komoly a kötete. És ez aztán igazán erős kombó! 
Külön tetszett, hogy az Egyetlen nem csak arról szólt, hogy egy rákos srác küzd az életben maradásáért, mert beleszeretett egy lányban. Ennél sokkal mélyebb mondanivalója volt. - Az idő értékes! Küzdenünk kell magunkért, még akkor is, ha mindenki más reménytelennek, értelmetlennek tartja az egészet! -  Rachel próbált minket megtanítani arra, hogy az élet különleges adomány, amit nem szabad elherdálnunk, el kell töltenünk olyan hasznosan ahogy csak tudjuk.

Weston

Bónuszt jelentett a számomra, hogy nem csak Westonnak, hanem Kierstennek is komoly problémái vannak.  Így egy kicsit megosztott volt a figyelmünk, hiszen mindkét szereplőért szorítottunk, hogy találjanak megnyugvásra, és éljenek még egy kicsikét együtt, boldogan. A háttérben megbújó részletek szerint ugyanis Kiertsen alig pár éve elvesztette a szüleit, ami olyan komoly sebet égetett benne, hogy a mai napig sem volt képes nyugodt szívvel álomra hajtania a fejét. Így az ő részéről is ért minket a sokk... Bevallom őszintén, hogy számomra az is egy sírós jelenetnek számított, amikor megtudtuk, hogy hogyan is történt ez a sajnálatos baleset a szülőkkel... Valójában, amilyen érzékeny vagyok, végig sírtam a könyvet. Egyszerűen imádtam ezt az érzést. Azt, hogy számomra olyan valóságosakká váltak a szereplők, az egész szituáció, hogy játszi könnyedséggel együtt tudtam érezni, minden egyes jelenet súlyával.

Gabe

Úgyhogy feszültségben volt részünk a kötet során, nem is kevésben. Ám pont emiatt éreztem úgy, hogy ez a könyv a kedvenceim közé növi ki magát. Pont emiatt a folytonos feszültség miatt vált számomra egy nagyon különleges könyvé. Mindemellett izgalmakban sem szenvedtünk hiányt. A cselekmény folytonosan változik, néha meglepő, egyenesen meghökkentő módon. Eseménydús, imádni való, megható, életszagú, reális volt. Imádtam! Magam sem gondoltam volna, hogy ennyire odaleszek érte, ám ez tényleg egy olyan könyv, amit úgy érzem, hogy évente szívesen újra fogok olvasni.
Rachelnek olyan szereplőgárdát sikerült alkotnia, amellyel maximálisan, 100 %-ig meg vagyok elégedve. És ez ritka, mint a fehér holló, hiszen általában minden általam olvasott könyvnél a szereplőket szoktam ócsárolni. Ám, tényleg annyira realisztikus karakterek fordultak elő a szövegben, hogy egy árva szavam sem lehet rá. Imádtam Lisát a maga pasizós, magabiztos, kedves lényével. Imádtam Gabet, aki oltalmazó, apáskodó, vicces, aggódó, mindeközben imádni valóan helyes volt. Imádtam Kierstent is a maga félénk, tanácstalan és tapasztalatlan énjével. És persze mint minden könyvben, úgy itt is a szexi és jóképű férfiszereplő, jelen esetben Weston nyerte meg magának a "kedvenc szereplőm" címet. Egyszerűen lehetetlen volt nem bálványozni, beleszeretni a karakterébe.

 A betegség mellett a szerelmi szál kapott nagy teret. Romantikus alkat lévén, szerettem minden közös jelenetüket. Rachel feszegetett egy bizonyos határt, ám egyes részeket a képzeletünkre bízott. Volt csók, ölelés, néhány extra... ;) Ám nyugodt lélekkel mondhatom, hogy egyáltalán nem korosztályos a könyv. 
A befejezés pedig abszolút kielégítette minden kíváncsiságomat. Szomorú voltam, hogy véget ért a könyv, ám egyáltalán nem éreztem befejezetlennek a történetet. Korrekt, méltó lezárása volt a sztorinak. Örülök, hogy egy ilyen jó könyvet sodort elém a sors, és mindenkinek csak ajánlani tudom! :)

Értékelésem: Messze az egyik legjobb eddig általam olvasott NA könyvet fedeztem fel az Egyetlen című könyvben. Egyáltalán nem bántam meg, hogy a kezembe vettem, és mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a könyvet! Tele érzelemmel, romantikával, realizmussal, humorral, meglepetésekkel és eseménydússágával, egyszerűen letehetetlenné vált számomra ez könyv. Mindeközben egy igazán feszült, néhol szomorú, vagy éppen rendkívül vidám hangulatú történet. Az írónő játszott az érzéseinkkel. Rachel stílusa, gondolat vezetése is megvett magának. Mindemellett mondanivalója is van, melyre nem árt odafigyelni! ;) Összességében egy baromi jó könyv, amit mindenkinek el kéne olvasnia! Csak ajánlani tudom! :)