Marina és Szergej Gyacsenko - Arszen és a játék hatalma

Kiadó: METROPOLIS MEDIA GROUP

Oldalak száma: 312

Eredeti cím:  Цифровой, или Brevis est

Kiadás éve: 2013

Sorozat: Metamorfózis 2.

Fülszöveg: A tizennégy éves Arszen a virtuális világ sztárja. Nincs az a bonyolult játék, ami kifoghatna rajta, stratégaként sem ér fel hozzá senki. Ám tehetségének, szenvedélyének ára van: életéből egyre inkább kizárja az iskolát, barátait, a családját. Egy különösen heves veszekedés után fogja magát, és lelép otthonról, hogy egy netkávézóból folytassa a számára legfontosabb játékot.Itt ismerkedik meg Makszimmal, az enyhén alvilági figurának tűnő vállalkozóval, aki egy álommunka ígéretével veszi le a lábáról: szoftvereket kéne tesztelnie, pénzért. Méghozzá nem is akármilyeneket, a legmodernebb játékprogramokat! Arszen kapva kap a lehetőségen, és hamarosan fantasztikus hatalomra tesz szert. Kedve szerint manipulálja a fantomvilág szereplőit, valamennyi vágya azonnal teljesül. Aztán gyanakodni kezd, hogy tettei talán nem csak a virtualitásban vonnak maguk után következményeket.

Véleményem: Marina és Szergej Gyacsenko meggyőzött a Metamorfózis első részében, az Alekszandra és a teremtés növendékeiben. Kétségem sem volt afelől, hogy folytatni fogom a sorozatot, és hála a Galaktika kiadónak, akiknek ezúton szeretnék köszönetet mondani, lehetőségem is lett elolvasni, és értékelést írni róla. Amikor nézegettem erről a részről az értékeléseket, magam is meglepődtem, hogy mennyire lehúzták. Félve kezdtem neki, de nyugodt szívvel mondhatom, hogy jobban tetszett, mint az első rész. Lássuk is a medrét! ;)

Arszen egy teljesen átlagos fiú. 14 éves létére beszippantotta őt a számítógép, a játékok világa. Ám azt kevesen tudják róla, hogy egy bizonyos játékban milyen eredményeket ért el. A sikerélmény miatt lassacskán függővé válik, azonban egy hirtelen jött infó elveszi a kedvét egy időre a játéktól. Makszim, egy különös fiatalember, aki olyan dolgokba avatja be, ami a legtöbb ember számára elképzelhetetlen lenne. Ám Arszen más. Lehetőséget kap egy olyan állásra, amely minden kocka álma. A kérdés csak az, hogy él  e a lehetőségeivel. 

Pont, mint az előző rész, úgy ez is elgondolkodtatott. A Gyacsenko párosnak már megint sikerült valami igazán különlegeset, de ami ennél is fontosabb, elgondolkodtató művet alkotnia. Sokkal jobban tetszett Arszen világa, elképzelése, mint Alekszandráé.

Jó magam is szeretek játszani. Régebben volt olyan időszakom, amikor olvasás helyet órákon keresztül csak játszottam, nem törődve a külvilággal. Ugyan nálam nem alakult ki függőség, ettől függetlenül pontosan tudtam, és meg is értettem Arszen nézőpontját, cselekedeteit. Azonban mindennek van határa! Tudom, hogy megvan annak a varázsa, amikor semmi más teendőnk nincsen az égadta világon. Beszippant minket egy varázslatos, különleges világ, aminek köszönhetően mi végre kieshetünk a komfortzónánkból.  Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy Arszen teljes mértékben túlzásokba esett.

A történet tele van ellentétekkel. A könyv nyitásakor megismerhettünk egy teljesen átlagos, hétköznapi családot, ami akármelyik 21. századi család lehetne. A família minden tagját beszippantotta valamelyik korunkra jellemző elektronikai cikk. Amellett az egész könyvön végig vonul a fantasztikum, a varázslat ténye. A realitás és a képzelet kapott egymás mellett helyet. 

Marina és Szergej Gyacsenko roppant tehetséges szerzőpáros. Ezt már a Metamórfózis 1. részénél is említettem, ám úgy érzem nem árt hangoztatni. Rendkívül bravúrosan, realistán oldották meg az Arszen...-t.

Ami nagy pozitívum volt a könyvvel kapcsolatban, az nem más mint az, hogy rendkívül izgalmas, eseménydúsra és érdekesre sikerült. Önmagában a könyv felépítése,, maga a történet is különleges volt, így az izgalmas részeknél is teljesen másra kell gondolnunk, mint egy mezei pikareszk (kaland) regénynél.

A kötet varázsa a játékokban rejlett. Őszintén boldog vagyok, hogy magukat a játékokat is úgy írták le az íróink, mintha mi magunk ott lennénk a karakter mellett. Szerencsére nem álltunk meg a tényközlés szintjén, hogy mi is történt, hanem ennél sokkal mélyebbre tudtunk ásni. Személyes kedvenceim voltak ezek a részek. Az elején a Miniszter cselekedeteit végigkövetni izgalmasnak tűnt, ám messze nem volt olyan kielégítő érzés, mint amikor stratégiai játékot játszottak szereplőink a táborban. Gyacsenkoék igazán hitelesen, érzékletesen, szemléletesen visszaadták azt az élményt, amit nagy valószínűséggel Arszen is megélt abban a pillanatban.

Számomra a fordulópontot az jelentette, amikor Arszen otthagyta a tábort. Tudom, hogy ez egy kicsit spoilernek hangzik, sanszosan az is, ám egyáltalán nem fogja befolyásolni az olvasmány iránti lelkesedéseteket. Ettől függetlenül bocsánat molyocskáim! ;) Miután tehát Arszen elmegy, felgyorsulnak az események. Olyan dolgokra derül fény, amit legvadabb álmaimban sem gondoltam volna. Pont az abszurdsága miatt tetszett annyira az elképzelés. Ugyanis Makszim olyan technikákat, olyan "varázslatokat" fog bevetni Arszenen, amik alapjaiban rengetik meg a fiú elképzelését a világunkról.

Ha lehetek őszinte, akkor bevallom, hogy nem egészen ilyen jellegű történetre számítottam, ám ez nem egyenlő avval, hogy csalódtam volna. Szó sincsen ilyesmiről! Egyszerűen csak arra asszociáltam, hogy ízig-vérig sci-fi-t fogunk kapni. Ennek ellenére ebben a kötetben egyszerre vegyült a fantasy a sci-fi elemeivel. Nem tudnám eldönteni, hogy pontosan melyik csoportba is tartozik.

Amit még esetleg fontos említenem, hogy ez nem egy romantikus történet. Hála a jó Istennek, Marina és Szergej Gyacsenko könyveiben végre nem az a fontos, hogy szereplőink egymásra találjanak, hanem sokkal inkább az, hogy az olvasó, mi, elgondolkodjunk.

A történeten végigvonul maga a manipuláció. Szerzőink rávilágítottak arra, hogy a manipuláció egész életünk minden apró kis részletében ott van. Az elején még kétkedve, a vége felé már csak bólogatva olvastam a könyvet. Hiszen nagy igazság. Minden apró jellegtelen dolog, amire mi csak nem is gondolnánk, manipulál, befolyásol minket...

Végezetül csak annyit, hogy az előző kötettel ellentétben ez a könyv normális befejezést kapott. Nem éreztem annyira függővégesnek. Ettől eltekintve, már a harmadik rész, Andrej és a Föld zarándokai című kötet is ott csücsül a polcomon, és csak arra vár, hogy elolvassam. Nemsokára sort is kerítek rá! :D

Értékelésem: Nem kellett csalódnom ebben a részben sem! Marina és Szergej Gyacsenko továbbra is hozta a már tőlük megszokott formát. Továbbra is briliáns, fantasztikus, és elgondolkodtató regényt vettettek papírra, amit élmény volt olvasni. Bár  semmi köze nem volt az első részhez, mégis egy újabb Metamorfózisnak lehettünk a tanúi. Mind az elképzelés, mind a megvalósítás nagyon tetszett. Izgalmas, eseménydús és letehetetlen regény. Alig várom, hogy a 3. részt is olvashassam! Andrej és a Föld zarándokai-ra fel! Nagyon ajánlom! :)