2021. április 3., szombat

Brigid Kemmerer - A ​Curse So Dark and Lonely – Sötét, magányos átok

 Kiadó:Könyvmolyképző Kiadó

Oldalak száma: 528

Eredeti cím: A ​Curse So Dark and Lonely

Kiadás éve: 2021

Sorozat: Az Átoktörő 1.

Fülszöveg: Egy ​elátkozott birodalomban…
a szerelem a legsötétebb zugokba kényszerül.
Légy szerelmes, törd meg az átkot!Rhen herceg, Emberfall trónörököse azt hitte, minden rendben lesz. Bár egy nagy hatalmú varázslónő megátkozta, és arra ítélte, hogy folyamatosan újraélje a tizennyolcadik évének őszét, ő biztosra vette, hogy ha egy lány beleszeret, azonnal megmenekül. Azonban minden ősz végén gonosz, kíméletlen bestiává változik.És elérkezett az utolsó ősz…Harperhez sosem volt kegyes a sors. A családja romokban, a bátyja pedig, aki képtelen összetartani a családot, folyamatosan alábecsüli őt. Harper már korán megtanulta, hogy csak kemény küzdelmek árán boldogulhat. De amikor egy embertársa megmentésére siet, hirtelen Rhen elátkozott világában találja magát.Törd meg az átkot, mentsd meg a birodalmat!

 

Annyira izgatott lettem, amikor megláttam ezt a könyvet. Nagyon szeretem a retelling történeteket, így nem is volt kérdéses, hogy meg kell vennem a könyvet. De sajnos nem egészen azt kaptam, amit reméltem...


Fontos tisztázni, hogy ez a történet lényegében a Szépség és a szörnyeget történetét dolgozza fel. Valami nagyon hasonlót kaptunk, ám mégis valami újat. Harper (a Szépség) egy hétköznapi lány, akinek elég sajátságos családja van. Apja lelépett, anyja rákos, bátyja pedig elég sötét ügyekbe keveredik, hogy a család tartozását az uzsorásoknak megfizesse. Harper épp a bátyjának segít őrt állni, amikor  meglát egy férfit aki egy elájult nőt visz. Nem is kell több a lánynak, ráveti magát a férfira, hogy segítsen az eszméletlen. Ám egy pislantás alatt egy teljesen új helyre kerülnek a férfival. A kastélyban csak két férfi tartózkodik, az egyik Rhen herceg (a szörny) a másik pedig a parancsnok, Grey, akinek egy rövid ideig átjárása van a párhuzamos univerzumba, ahonnan Harpert is áthozta. A lánynak 3 hónapot kell a kastélyban töltenie, mire visszajuthat a családjához. 

Igazából elég jól indult ez a könyv. Egyből Rhennel kezdődött, ami menten felcsigázta a kedélyeimet. Váltott szemszögben olvashattuk végig, aminek nagyon megörültem. Az alapszituáció is érdekes, bár aki olvasta a Beastlyt, az fog párhuzamokat találni Harper hátterében.


Brigid nagyon igyekezett, hogy karaktereink érzéseit, személyiségüket minél jobban feltárja. A szörny magánya, magatehetetlensége, megbánása minden egyes jelenetében érezhető volt. A Szépségünk pedig ironikus módon testi fogyatékossággal született, emiatt bicegve tud csak menni. Egyik legnagyobb pozitívuma a könyvnek szerintem ez volt, hogy mélyebb bepillantást nyerhetünk a lelkivilágukba. Illetve a varázslónő, Lilith személye tett még sokat hozzá. A Disney féle ábrázolás szerint én mindig egy igazságos tündérként gondoltam rá, aki "nevelő" célzattal tette, amit tett. Persze nem akarom fehérre mosni, de ott nem volt annyira ellenszenves nekem. Ellenben itt. Lilith egy igazi angyalbőrbe bújt ördög volt, akinek lételeme a szenvedés, a kín. Elég változatos módon volt képes kínozni karaktereinket, amit még élvezett is. Kicsit borsódzott tőle a hátam ugyan, de az ő jelenetei is voltak a legérdekesebbek a számomra.

Amit viszont nagyon hiányoltam, az a romantikus szál. Ez-az történt a könyvben, de szerintem ettől az ikonikus szerelmi történettől biztos nem ilyet vár az olvasó. Rhen és Harper kapcsolata nagyon lassan alakult ki, amivel nem is lenne problémám, ám még a vége felé sem akart kibontakozni az, ami oda kívántam a lapokra. Csalódás volt...


A 3.5 csillagot azonban nemcsak a szerelmi szál erős hiánya miatt adtam, hanem amiatt is, hogy szinte alig volt cselekménye a történetnek. Ami 528 oldalas könyvnél szerintem elég nagy probléma. Rettentő sok üresjárat  volt. 

Összességében amennyire vártam ezt a könyvet, annyira szét is vagyok kenődve, mert nagyon nem azt kaptam amit reméltem. Szerelmi történetnek nem állta meg a helyét, szinte alig történt valami. Vicces sem volt. Lilith karaktere fogott meg a leginkább, az ő morbidsága, kegyetlensége legalább érdekes volt. Rhent nem éreztem elég férfiasnak, míg Harper pedig túlságosan az is volt :D A karakterek lelkivilágába elég jól beláthattunk, de ez nem késztet arra, hogy tovább olvassam a történetet.
 

 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.