Oldalak száma: 496
Eredeti cím: Scarlet
Kiadás éve: 2014
Sorozat: Holdbéli Krónikák 2.
Fülszöveg: Cinder, a kiborglány kalandjai folytatódnak - éppen szabadulni próbál cellájából, de még ha sikerül is neki, ő lesz a Nemzetközösség legkeresettebb szökevénye. Eközben franciaföldön nyoma vész egy idős asszonynak, Michelle Benoit-nak, gyönyörű és makacs unokája, Scarlet pedig rendületlenül keresi. A vörös hajú francia szépséggel a nyomozása során egyre különösebb találkozások történnek. Megismerkedik Farkassal, az egyszerre vonzó és ijesztő pankrátorral, akivel együtt erednek a rejtélyek nyomába. De a rejtélyek csak sokasodnak, miután megismerkednek Cinderrel. Ahogy közös erővel próbálják megakadályozni, hogy Levana királynő végveszélybe sodorja a Föld teljes lakosságát, lassanként fény derül arra is, mi köze egymáshoz Scarletnek és Cindernek...
Véleményem: Na végre! Megszereztem ezt a könyvet is!! :D Annyira vártam már, főleg miután már másodszorra is elolvastam a Cindert, ami amúgy az egyik kedvenc könyvem. Nem is igazán tudom, hogy mire számítsak most ettől a könyvtől, de ami biztos, hogy nem akarok csalódni, ugyanis Marissa Meyer az előző könyvben teljesen megvett magának, és nagyon remélem, hogy ez nem is fog változni. Na lássuk!! :D
Cindernek sikerül megszöknie a börtönből, de így ő lesz a legkeresettebb bűnöző a Nemzetközösségben. Kai herceg ugyanis egy megállapodást kötött Levena királynővel, melyben Cinder a kulcsfigura. Eltűnésével azonban a megállapodás érvénytelenné válik, és Levena megtámadja a holdlakó hadseregével a Földet.
Scarlet nagymamája eltűnt. A lány kétségbeesetten próbálja megtalálni szeretett mamáját, ám a rendőrség hasznavehetetlennek bizonyul, így a lánynak ön erőből kell megtalálnia az idős nőt. Keresés közben pedig egy veszélyes, ám vonzó pankrátor, Farkas kerül az útjába. És úgy tűnik a férfi jóval többet tud a rejtélyes eltűnésről, mint amennyit elárul. Ezután Scarlet és Farkas együtt indulnak a lány nagyanyjának keresésére.
Michelle Benoit-ot vélhetőleg az Ordas Rend hűséges katonái rabolták el. Az a szervezet, melyhez pár héttel ezelőtt még Farkas is tartozott. Scarletnek és Farkasnak tehát meg kell találniuk a bűn szövetkezett székhelyét ahhoz, hogy a lány egyetlen családtagja megmenekülhessen. Vajon sikerül nekik?
Egy cseppet sem csalódtam ebben a kötetben sem. Marissa Meyer már megint nagyon eltalálta! A történet villámgyorsan beindult, és egyszerre több információ is az ölünkbe pottyant, köszönhetően annak, hogy több szálon futott a történet, melyet váltott szemszögben követhettünk végig. Ez némileg meglepő volt az elején, hiszen a Cinder végig csak a kiborglány történetét boncolgatta, most azonban egyszerre lehettünk részesei annak, hogy Scarlet a nagymamáját keresi, Cinder szabadul és menekül a börtön, illetve a Nemzetközösség katonái elöl, illetve betekintést nyerhettünk Kai császár nyomasztó helyzetébe is. Mégis azt kell mondanom, hogy ez a változtatás előnyére szolgált a könyvnek. Üdítő volt, hogy nem mindig csak egy fonalat kellett követni. Bár, amikor a legeslegizgalmasabb részeknél Marissa egyszerűen csak átváltott egy másik szálra, na az dühítő volt. ☻
Mindig is imádtam a mesefeldolgozásokat, pont ezért olvastam el annak idején a Cindert, amit imádtam. Marissa azonban a Scarletben vett meg csak igazán magának. Hiszen ebben a kötetben a Piroska illetve a Hamupipőke mesét kellett úgy összegyúrnia, hogy egy teljesen új, és eredeti összhatást nyújtson az olvasók számára. És ez sikerült. Egyáltalán nem volt olyan benyomásom a Scarlet folyamán, hogy "én ezt már olvastam". Az egész teljesen újként és természetesként hatott. Továbbra is csak azt tudom mondani, hogy rengeteg potenciált látok mind az irónőben, mind a sorozatban. Nagyon kíváncsi leszek, hogy a következő rész Csipkerózsikáját, hogy fogja belegyúrni ebbe a fantasztikus történetbe.
Míg az előző rész boncolgatta a holdlakók mibenlétét, felvázolta a jelenlegi helyzetet a Hold és a Föld között, illetőleg a pestis áldozatairól is jelentést tett, addig ez a rész jóval kiforrottabb volt annál. A már meglévő információkból táplálkozva egy igazi akció dús sci-finek nézhetünk elébe. Rengeteg harc jelenet, menekülés, lövöldözés volt fellelhető a Scarletben. Pont emiatt a kötet csak úgy olvastatta magát. Lényegében fájt, amikor le kellett tennem, így egy pillanatra ugyan, de el kellett szakadnom szereplőink izgalmassá vált életétől.
Már maga a kötet is sokkal tökösebb volt, mint az előző, bár olybá tűnik, hogy az írónő, Marissa Meyer is bekeményített. Fordulatokban gazdag, eseménydús történet a Scarlet, és még az írónőnek is volt vér a pucájában, hogy minket olvasókat ahogy csak lehet átverjen. Mikor még a könyv elején tartottam, egy nagyjából kiszámítható könyvnek tartottam a Scarletet, ám Marissának sikerült csúfosan rám cáfolnia. A kötet felétől pedig fogalmam, még csak tippem sem volt arra, hogy mi lesz a vége ennek a résznek. Úgyhogy méltán merem mondani, hogy aki szereti az izgalmakat, a kiszámíthatatlanságot, az akciót, annak feltétlen olvasnia kell Marissa Meyer tollából a Scarletet.
Ha eddig nem sikerült volna meggyőznőm titeket, hogy ez a könyv nektek való, akkor folytatnám. A karakterek lenyűgözőek. Érezhető az előző részhez képest a szereplők jellemfejlődése. Mind sokkal erősebb személyiségeknek bizonyultak, mint ahogy én előzőleg gondoltam. A Cinderben imádtam a mi kis kiborgunkat (Cindert), és ez továbbra sem változott. Ám magam is meglepődtem azon a tényen, miszerint Cinder a Scarletben teljesen hidegen hagyott, és egyfolytában Scarlet és Farkas kalandjai borzolták fel a kedélyeimet. Na meg persze Kai... A császár rengeteg fejlődésen ment keresztül, és most egészen a szívemhez nőtt. Komoly és felelősségteljesnek mutatkozott, amire az ő személyében nagy szükség is volt.
Egy szintén fontos pont a kötet során Scarlet és Farkas közti alakuló románc. Hogy őszinte legyek személy szerint én az előző részben, a Cinderben nagyon is hiányoltam a romantikát. És bár volt egy-két szárnypróbálgatás szerű jelenet, nem igazán teljesedett ki akkor. Ám most egy jóval kiforrottabb szerelmi szál került elénk, aminek nagyon örültem. A szereplőink között érződött a vívódás, a vágy, az érzelmek hada. És ennek a szálnak volt ideje egy kicsit kiteljesedni. Tény, hogy nem osztott-szorzott a történet szempontjából, ellenben a hangulata átitatta az egész könyvet.
Titkokban sosem szűkölködünk. Cinder és Farkas révén ugyanis rengeteg mindenre fény derült. Cinder egyre közelebb került a titok nyitjához, mellyel hatékonyabban tudná kezelni holdlakó képességét. Alig várom, hogy még többet megtudjak majd erről a képességről az elkövetkezendő részekben. ;) Farkas pedig a holdlakók lényét közvetítette számunkra. És persze az "Ordas Rend" - be is bepillantást nyerhettünk.
Imádtam! ♥ Annyira imádtam! Le sem akartam tenni, és komolyan mondom ez az 500 oldalnyi könyvecske is kevés volt ahhoz, hogy Marissa kielégítse a mesék iránti vágyamat. Arról már nem is beszélve, hogy az előző részhez hasonlatosan most is egy borzalmasan nagy függővéggel zárult a könyv. Alig várom, hogy arra a rengeteg kérdésre, amik még a fejemben motoszkálnak, végre választ kaphassak.
Értékelésem: A Cindert is imádtam, most azonban Marissa teljesen új szintre tornázta magát a szememben. A Scarlet ugyanis messze meghaladta minden elvárásomat, amik amúgy sem voltak alacsonyak. Az írónő tökéletesen vegyítette a két mesét: a Hamupipőkét és a Piroskát, melynek eredménye egy rendkívül szórakoztató, eseménydús, kiforrott, izgalmas könyv lett. Ide nekem a folytatást! Mindenkinek nagyon ajánlom!! ;)
Cindernek sikerül megszöknie a börtönből, de így ő lesz a legkeresettebb bűnöző a Nemzetközösségben. Kai herceg ugyanis egy megállapodást kötött Levena királynővel, melyben Cinder a kulcsfigura. Eltűnésével azonban a megállapodás érvénytelenné válik, és Levena megtámadja a holdlakó hadseregével a Földet.
Scarlet nagymamája eltűnt. A lány kétségbeesetten próbálja megtalálni szeretett mamáját, ám a rendőrség hasznavehetetlennek bizonyul, így a lánynak ön erőből kell megtalálnia az idős nőt. Keresés közben pedig egy veszélyes, ám vonzó pankrátor, Farkas kerül az útjába. És úgy tűnik a férfi jóval többet tud a rejtélyes eltűnésről, mint amennyit elárul. Ezután Scarlet és Farkas együtt indulnak a lány nagyanyjának keresésére.
Michelle Benoit-ot vélhetőleg az Ordas Rend hűséges katonái rabolták el. Az a szervezet, melyhez pár héttel ezelőtt még Farkas is tartozott. Scarletnek és Farkasnak tehát meg kell találniuk a bűn szövetkezett székhelyét ahhoz, hogy a lány egyetlen családtagja megmenekülhessen. Vajon sikerül nekik?
Egy cseppet sem csalódtam ebben a kötetben sem. Marissa Meyer már megint nagyon eltalálta! A történet villámgyorsan beindult, és egyszerre több információ is az ölünkbe pottyant, köszönhetően annak, hogy több szálon futott a történet, melyet váltott szemszögben követhettünk végig. Ez némileg meglepő volt az elején, hiszen a Cinder végig csak a kiborglány történetét boncolgatta, most azonban egyszerre lehettünk részesei annak, hogy Scarlet a nagymamáját keresi, Cinder szabadul és menekül a börtön, illetve a Nemzetközösség katonái elöl, illetve betekintést nyerhettünk Kai császár nyomasztó helyzetébe is. Mégis azt kell mondanom, hogy ez a változtatás előnyére szolgált a könyvnek. Üdítő volt, hogy nem mindig csak egy fonalat kellett követni. Bár, amikor a legeslegizgalmasabb részeknél Marissa egyszerűen csak átváltott egy másik szálra, na az dühítő volt. ☻
Mindig is imádtam a mesefeldolgozásokat, pont ezért olvastam el annak idején a Cindert, amit imádtam. Marissa azonban a Scarletben vett meg csak igazán magának. Hiszen ebben a kötetben a Piroska illetve a Hamupipőke mesét kellett úgy összegyúrnia, hogy egy teljesen új, és eredeti összhatást nyújtson az olvasók számára. És ez sikerült. Egyáltalán nem volt olyan benyomásom a Scarlet folyamán, hogy "én ezt már olvastam". Az egész teljesen újként és természetesként hatott. Továbbra is csak azt tudom mondani, hogy rengeteg potenciált látok mind az irónőben, mind a sorozatban. Nagyon kíváncsi leszek, hogy a következő rész Csipkerózsikáját, hogy fogja belegyúrni ebbe a fantasztikus történetbe.
Levenáról az igazság kiborgszemmel |
Már maga a kötet is sokkal tökösebb volt, mint az előző, bár olybá tűnik, hogy az írónő, Marissa Meyer is bekeményített. Fordulatokban gazdag, eseménydús történet a Scarlet, és még az írónőnek is volt vér a pucájában, hogy minket olvasókat ahogy csak lehet átverjen. Mikor még a könyv elején tartottam, egy nagyjából kiszámítható könyvnek tartottam a Scarletet, ám Marissának sikerült csúfosan rám cáfolnia. A kötet felétől pedig fogalmam, még csak tippem sem volt arra, hogy mi lesz a vége ennek a résznek. Úgyhogy méltán merem mondani, hogy aki szereti az izgalmakat, a kiszámíthatatlanságot, az akciót, annak feltétlen olvasnia kell Marissa Meyer tollából a Scarletet.
Ha eddig nem sikerült volna meggyőznőm titeket, hogy ez a könyv nektek való, akkor folytatnám. A karakterek lenyűgözőek. Érezhető az előző részhez képest a szereplők jellemfejlődése. Mind sokkal erősebb személyiségeknek bizonyultak, mint ahogy én előzőleg gondoltam. A Cinderben imádtam a mi kis kiborgunkat (Cindert), és ez továbbra sem változott. Ám magam is meglepődtem azon a tényen, miszerint Cinder a Scarletben teljesen hidegen hagyott, és egyfolytában Scarlet és Farkas kalandjai borzolták fel a kedélyeimet. Na meg persze Kai... A császár rengeteg fejlődésen ment keresztül, és most egészen a szívemhez nőtt. Komoly és felelősségteljesnek mutatkozott, amire az ő személyében nagy szükség is volt.
Egy szintén fontos pont a kötet során Scarlet és Farkas közti alakuló románc. Hogy őszinte legyek személy szerint én az előző részben, a Cinderben nagyon is hiányoltam a romantikát. És bár volt egy-két szárnypróbálgatás szerű jelenet, nem igazán teljesedett ki akkor. Ám most egy jóval kiforrottabb szerelmi szál került elénk, aminek nagyon örültem. A szereplőink között érződött a vívódás, a vágy, az érzelmek hada. És ennek a szálnak volt ideje egy kicsit kiteljesedni. Tény, hogy nem osztott-szorzott a történet szempontjából, ellenben a hangulata átitatta az egész könyvet.
Titkokban sosem szűkölködünk. Cinder és Farkas révén ugyanis rengeteg mindenre fény derült. Cinder egyre közelebb került a titok nyitjához, mellyel hatékonyabban tudná kezelni holdlakó képességét. Alig várom, hogy még többet megtudjak majd erről a képességről az elkövetkezendő részekben. ;) Farkas pedig a holdlakók lényét közvetítette számunkra. És persze az "Ordas Rend" - be is bepillantást nyerhettünk.
Imádtam! ♥ Annyira imádtam! Le sem akartam tenni, és komolyan mondom ez az 500 oldalnyi könyvecske is kevés volt ahhoz, hogy Marissa kielégítse a mesék iránti vágyamat. Arról már nem is beszélve, hogy az előző részhez hasonlatosan most is egy borzalmasan nagy függővéggel zárult a könyv. Alig várom, hogy arra a rengeteg kérdésre, amik még a fejemben motoszkálnak, végre választ kaphassak.
Értékelésem: A Cindert is imádtam, most azonban Marissa teljesen új szintre tornázta magát a szememben. A Scarlet ugyanis messze meghaladta minden elvárásomat, amik amúgy sem voltak alacsonyak. Az írónő tökéletesen vegyítette a két mesét: a Hamupipőkét és a Piroskát, melynek eredménye egy rendkívül szórakoztató, eseménydús, kiforrott, izgalmas könyv lett. Ide nekem a folytatást! Mindenkinek nagyon ajánlom!! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.