Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT.Oldalak száma: 428
Eredeti cím: Origin
Kiadás éve: 2014
Sorozat: Luxen 4.
Fülszöveg: Felperzseli a világot, hogy megmentse a szerelmét...Daemon bármit megtenne, hogy visszakapja Katyt.
Sikeresen behatoltak Mount Weatherbe, ám az akciónak katasztrofális vége lett. Katy elszakadt tőlük. Elvették. Daemon számára most minden arról szól, hogyan lehetne megtalálni.
Söpörje el, aki az útjába áll? Nem kérdés. Perzselje fel az egész világot, hogy megmentse Katyt? Boldogan. Tárja fel az emberiség előtt, hogy idegenek élnek közöttük? Örömmel. Katy számára csak a túlélés marad. Ellenségektől körülvéve az egyetlen, amit tehet, ha alkalmazkodik a helyzetéhez. Még a Daedalusban sem mindenki őrült... de a csoport céljai rémisztőek, és amit elárulnak, az felzaklatja Katyt. Kik az igazi rosszak? A Daedalus? Az emberiség? Vagy a luxenek? Ők ketten együtt bármivel szembenéznek. A legveszedelmesebb ellenség azonban mindig is jelen volt. Amikor kiderül az igazság, és a hazugságok fala összeomlik, melyik oldalra kerül majd Daemon és Katy? Együtt maradnak egyáltalán?
Véleményem: Nem hiszem, hogy be kellene mutatnom Jennifer L. Armentrout-ot. Ugyanis, ha jól sejtem nem én vagyok ez egyedüli rajongója. Nem vagyok egyedül, amikor azt mondom, hogy szeretem Luxen sorozatot, ugye? Amikor azt mondom, hogy élek-halok Daemonért? És, amikor azt állítom, hogy Jennifer az egyik, a kedvenc íróim közül? ~ Na ugye? Magadra ismertél? Akkor számodra biztosan nem volt kérdés, hogy meg fogod-e venni az Origint, ha másért nem is, már csak azért is, hogy ott díszelegjen a polcodon.
Ám elárulok valamit nektek... számomra kérdés volt, hogy egyáltalán megrendeljem-e ezt a könyvet, vagy sem? Hiszen a sorozat harmadik része után elég vegyes érzéseim voltak Jenniferrel, és az írói tehetségével kapcsolatban. Ám milyen jó, hogy mégis beleraktam a kosaramba, mert az Origin nagyon ütős, pörgős és dinamikus volt. Szabályosan nem akartam lerakni. Na lássuk, hogy miért!! ;)
Még az előző rész végén elkapták Katyt a Daedalus katonái. Így most Kat kénytelen átélni ugyanazokat a dolgokat, amiket egy évvel ezelőtt Dawson és Beth is megtapasztalt. Ám Katy egyetlen vigasza az, hogy bár őt elfogták, és mindenféle hülyeséggel tömik a fejét, bántalmazzák és tesztek alá vetik, a többiek legalább biztonságban és egyben kijutottak.
Daemon teljesen elveszti a fejét, amikor rádöbben, hogy szerelmét, Katyt elfogták. Mindenáron ki akarja szabadítani a lányt, és már nem érdekli, hogy mit kell ezért a célért tennie. "A világot is felégetném, hogy megmentsem őt!" Ám Daemon még ennél is meghökkentőbb dolgot tesz. Elfogatja magát és követeli, hogy vigyék őt Katyhez. Mivel Daemon képességeinek köszönhetően fontos a Daedalus számára, ezért kérésének eleget téve találkozhat is Kattel, ám túl sok idő telt el az utolsó viszontlátás óta, és a történtek hatására Kat megváltozott. Ám, ami még rájuk vár még nagyobb megrökönyödést válthat ki a két fiatalból. Vajon kik azok az Originek? És, vajon hogyan sikerül meglépniük a szigorúan védett 51-es körzetből?
Azt hiszem, hogy ez rajta van a Top könyvek listámon, és elég előkelő helyett foglal is el ott. A kötet ugyanis szinte azonnal beindul, és ez azzal egyenlő, hogy az olvasó nem képes letenni a könyvet, és azt kántálja magába, hogy MÉG! MÉG! MÉG! Én legalábbis biztos, hogy ezt csináltam. :)
Az előző rész, az Opál elég elkeserítő élmény volt a számomra, hiszen nem azt a megszokott önfeledt élményt nyújtotta, amit mostanra már elvárok Jennifer könyveitől. Az Opál ugyanis egy kissé sötétebb hangulatú, komolyabb és jóval kevesebb szarkazmust tartalmazott, mint a Luxen sorozat többi része. Így némileg féltem, amikor magamhoz vettem az Origint, de butaság volt a részemről, ugyanis szinte azonnal magával ragadott. És maximum egy kis csokis sütivel lehetett elrángatni a könyv mellől.
Az Originben visszakaphattam azt a megszokott Jennifert, aki játszi könnyedséggel ír, humorizál, és vágja át az olvasóit. Hmm, igen jól halottad! Jennifer nem egy, vagy éppen két bravúros csavart rejteget még a tarsolyában. Pont emiatt a könyv kiszámíthatatlan és pezsdítő élményt nyújt olvasás közben.
Szerintem mindenki, aki olvasta az Obszidiánt, annak nagyon tetszett a végén lévő pár jelenet, ami elsősorban Daemon szemszögéből játszott vissza pár momentumot. Én imádtam, hogy egy kicsit az ő [szexi ;)] fejébe is beférközhettem. Aki egyetért velem, és ezzel a kijelentésemmel, annak garantáltan nagy élmény lesz az Origin, hiszen Jennifer 2 szemszögből vezette végig a történet ezen szakaszát. Ami bár nagyon szórakoztató volt, és sokkal nagyobb behatókörben érthettük és foghattuk fel a cselekményt, azonban egy kicsit dühítő is, mivel pont akkor váltott szemléletet Jennifer, amikor a tetejére hágott az izgalom. Amit tehát biztosít ez a könyv, hogy nem fogsz unatkozni, és felpörögsz tőle ezerrel! :D
Még az előző rész végén elkapták Katyt a Daedalus katonái. Így most Kat kénytelen átélni ugyanazokat a dolgokat, amiket egy évvel ezelőtt Dawson és Beth is megtapasztalt. Ám Katy egyetlen vigasza az, hogy bár őt elfogták, és mindenféle hülyeséggel tömik a fejét, bántalmazzák és tesztek alá vetik, a többiek legalább biztonságban és egyben kijutottak.
Daemon teljesen elveszti a fejét, amikor rádöbben, hogy szerelmét, Katyt elfogták. Mindenáron ki akarja szabadítani a lányt, és már nem érdekli, hogy mit kell ezért a célért tennie. "A világot is felégetném, hogy megmentsem őt!" Ám Daemon még ennél is meghökkentőbb dolgot tesz. Elfogatja magát és követeli, hogy vigyék őt Katyhez. Mivel Daemon képességeinek köszönhetően fontos a Daedalus számára, ezért kérésének eleget téve találkozhat is Kattel, ám túl sok idő telt el az utolsó viszontlátás óta, és a történtek hatására Kat megváltozott. Ám, ami még rájuk vár még nagyobb megrökönyödést válthat ki a két fiatalból. Vajon kik azok az Originek? És, vajon hogyan sikerül meglépniük a szigorúan védett 51-es körzetből?
Azt hiszem, hogy ez rajta van a Top könyvek listámon, és elég előkelő helyett foglal is el ott. A kötet ugyanis szinte azonnal beindul, és ez azzal egyenlő, hogy az olvasó nem képes letenni a könyvet, és azt kántálja magába, hogy MÉG! MÉG! MÉG! Én legalábbis biztos, hogy ezt csináltam. :)
Az előző rész, az Opál elég elkeserítő élmény volt a számomra, hiszen nem azt a megszokott önfeledt élményt nyújtotta, amit mostanra már elvárok Jennifer könyveitől. Az Opál ugyanis egy kissé sötétebb hangulatú, komolyabb és jóval kevesebb szarkazmust tartalmazott, mint a Luxen sorozat többi része. Így némileg féltem, amikor magamhoz vettem az Origint, de butaság volt a részemről, ugyanis szinte azonnal magával ragadott. És maximum egy kis csokis sütivel lehetett elrángatni a könyv mellől.
Az Originben visszakaphattam azt a megszokott Jennifert, aki játszi könnyedséggel ír, humorizál, és vágja át az olvasóit. Hmm, igen jól halottad! Jennifer nem egy, vagy éppen két bravúros csavart rejteget még a tarsolyában. Pont emiatt a könyv kiszámíthatatlan és pezsdítő élményt nyújt olvasás közben.
Szerintem mindenki, aki olvasta az Obszidiánt, annak nagyon tetszett a végén lévő pár jelenet, ami elsősorban Daemon szemszögéből játszott vissza pár momentumot. Én imádtam, hogy egy kicsit az ő [szexi ;)] fejébe is beférközhettem. Aki egyetért velem, és ezzel a kijelentésemmel, annak garantáltan nagy élmény lesz az Origin, hiszen Jennifer 2 szemszögből vezette végig a történet ezen szakaszát. Ami bár nagyon szórakoztató volt, és sokkal nagyobb behatókörben érthettük és foghattuk fel a cselekményt, azonban egy kicsit dühítő is, mivel pont akkor váltott szemléletet Jennifer, amikor a tetejére hágott az izgalom. Amit tehát biztosít ez a könyv, hogy nem fogsz unatkozni, és felpörögsz tőle ezerrel! :D
A humorát továbbra is imádom Jennifernek. És annyira örültem is neki, hogy továbbra sem volt rest és csak özönlöttek ránk a poénok. Persze ezt továbbra is Daemon szarkazmusának köszönhettük. És Katy csípős visszaszólásainak. Azt hiszem az is mindent elárul Jenniferről, hogy már 4. könyv óta ugyanazt a "humor felállást" használja és még mindig szórakoztat, még mindig megnevettet és egyenesen erre a humora vágyom.
Jennifer zseniális mit ne mondjak! Mint bizonyára gondoljátok is, az Origin alapvetően már a sztori miatt sem egy túl derűs hangvitelű könyv, ám Jen (mostantól így fogom szólítani Jennifert :D) ügyesen kijátszotta ezt az adott helyzetet, és képes volt egy olyan érzelmekkel átszőtt eseményt beleírni, ami nem is kicsit lazított a hangulaton. Mivel nem akarok spoilerezni, ezért nem mondom meg, hogy miről beszélek. Legyen elég csak annyi, hogy aki romantikus alkat, arra is nagy hatással lesz ez a könyv. :)
Mindig megemlítem, hogy nagyon szeretem Jennifer fantáziáját. Pont ezért voltam annyira boldog, amikor olvasás közben egy újabb fajjal találkoztam. Az Originekkel. Nem mondom meg, hogy ezek mik, mert akkor egy igazán sokkos állapottól fosztanálak meg titeket, de két szóval csak annyit, hogy: NEM SEMMI!!
És, mint minden Jen eddigi kötete, ez is függővéggel zárult. Ráadásul milyen nagyszabásúval. Fény derül egy titokra, és egy anális nagyobb eseménnyel végződik. Amikor letettem a könyvet, nem akartam elhinni, hogy vége lett. Ha folyékonyan tudnék angolul, akkor most mindenképpen követelném a következő részt, az Opposition-t (Ellentét/Ellenállás). Uram-atyám remélem, hogy hamar kiadják majd!! :D
A kötet tehát nagyon zseniális volt. Minden benne volt, amire egy olvasó vágyhat. Szerelem, érzések, csók, ellenség, harc, meglepő fordulatok tömkelege, árulás, félelem, adrenalin, kiszámíthatatlanság, sejtelmes információk, halál, szomorúság, biztonság, menekülés, megkönnyebbülés, és a vihar előtti csend.
 |
| Remélem emlékeztek a szenthármasságra! :D |
A szereplők továbbra is olyan egyéniségek, akiket nagyon, de nagyon szeretek. Nem tudok olyan nevet mondani, aki nem lett volna szimpatikus. Na jó!! Akik kínozták Katyt, azokat nem annyira csípem, de Jennek pont ez a célja. Érzéseket kiváltani, hogy együtt érezzünk a szereplőkkel. Persze azt hozzátenném még ehhez az egészhez, hogy Daemon még mindig ott van a "Legjobb pasi" lista élén. Kíváncsi vagyok, hogy olvasok-e majd olyat az idén, melyben jobb lesz a főhős, mint Daemon ♥.
Értékelésem: Imádtam! IMÁDTAM!! K-E-D-V-E-N-C!!! ♥♥♥ Jennifer semmit sem vesztett a fényéből, és továbbra is zseniálisnak tartom azt, amit csinált. Az Origin maga volt a megtestesült csoda. Izgalmas, rejtélyes, érzésekkel teli, ami egyszerre volt szomorú és vidám, egyszerre volt benne jelen a szerelem és a halál. Erre nincsenek szavak. Az érzések mélyek, melyek képesek kiváltani az olvasóból mindenféle érzéseket. Volt, mikor haragos, volt mikor szomorú és volt, mikor együttérző lettem. A fantasy, illetve az új faj, amit Jen létrehozott meglepő, sokkoló és örömteljes volt a számomra. A humor megint előtérbe került, és megmondom őszintén, hogy nagyon hiányzott már Daemon szarkazmusa. A szereplőket továbbra is nagyon szeretem, vagy éppen (Daemon ♥ *-*) imádtam.
Nem tudok rosszat mondani azonkívül, hogy függővéggel ért véget, és most nagyon furdalja az oldalamat a kíváncsiság. És a vége? Atyám!! Ennyi sejtető momentumot, ami itt van!! ;)
Ajánlom minden lélegző embernek, akit egy kicsit is érdekelnek a könyvek, ebben senki nem fog csalódni, garantálom!! Ha mégis, lehet jönni reklamálni!! :D :) ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.