2016. január 29., péntek

Colleen Hoover - Helló, Hamupipőke!

Colleen Hoover - Finding Cinderella - Helló, Hamupipőke! (Reménytelen 2.5) - kemény kötésKiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT.

Oldalak száma: 158

Eredeti cím: Finding Cinderella

Kiadás éve: 2015

Sorozat: Hopeless 2.5


Fülszöveg: Egy véletlen találkozás a sötétben pont elég ahhoz, hogy a tizennyolc éves Daniel és a belé botló lány szerelmet valljon egymásnak. A románc azonban feltételekhez kötött: megállapodnak, hogy csupán egy órán át tart, és csak úgy tesznek, mintha.
A hatvan perc elteltével a lány épp úgy válik köddé, mint Hamupipőke. Daniel pedig igyekszik meggyőzni magát arról, hogy a történtek csak azért látszottak tökéletesnek, mert eljátszották az egészet. Ilyen csak a tündérmesékben szokott történni, ugye.
Egy évvel és egy boldogtalan kapcsolattal később viszont már kénytelen hinni benne, hogy létezik szerelem első látásra hiszen találkozik Sixszel, a furcsa nevű lánnyal, akinek még furcsább a személyisége. Daniel számára sajnos az igaz szerelem megtalálása nem jelent egyet élete megoldásával. Sőt, talán távolabb is visz tőle.
A múlt elképesztően sötét titka vajon árnyékot vethet Daniel és Six egyetlen esélyére, hogy megmentsék egymást?


Véleményem: Ugyan még nem olvastam a Reményvesztett című könyvet (Hopeless 2.), de ez nem akadályozott meg abban, hogy elolvassam a Hopeless 2.5 kiegészítő novelláját, amit tudtommal az írónő köszönetképpen írt az olvasóinak a Reménytelen duológia befejezte után. Nézzük!

Meglepő ugyan, de nekem sokkal jobban tetszett ez a kis novella, mint maga a Reménytelen. Sokkal könnyedebb, humorosabb volt. Persze a témája, a történet háttere messze nem volt olyan aprólékos, kidolgozott, mint a Reménytelenben, de ezt a kis problémát szemrebbenés nélkül el tudtam nézni, hiszen szórakoztatónak találtam. Ellazított, megnevettetett. Bár sajnálom, hogy ilyen rövid volt ez a könyv, hiszen még vagy 300 oldalon keresztül biztosan el tudtam volna rötyögni Daniel és Six butaságain, éretlenségein.
Imádtam a könyvben, és valószínűleg számomra ez volt a legnagyobb pozitívum, hogy vicces volt. Humorból aztán nem szűkölködtünk. Nagyon sanszos, hogy azért tetszett nekem ez a rész jobban, mint a Reménytelen, mert ebben rengeteget tudtam nevetni. Colleennak amúgy is nagyon jó a humora, csak az igazán elégikus regényeiben annyira nem tudja megcsillogtatni. Most azonban volt rá lehetősége, és imádom őt, mert ért vele. 
A két főszereplőn annyit nevettem. Ahogyan veszekedtek, ahogyan oltogatták a másikat. Amikor próbálták véka alá rejteni a kettejük között kialakult érzelmeket. Wáh!

– Miért van itt olyan szag, mint egy kurvaszállítóban? – kérdezi, azzal maszk gyanánt az orrához emeli a felsőjét. 
– Parfümillatot érzel?

Mintha ő lenne Csingiling, én meg Pán Péter. 
Nem, várjunk csak, én nem akarok Pán Péter lenni! 
Talán ő lehet Hamupipőke, én pedig a Királyfi. 
Ja, ez így már jobban tetszik. Hamupipőke még akkor is jó csaj, ha szegény, izzadt és a tűzhely mellett csicskul. Báli ruhában is jól néz ki. Az sem probléma, hogy a seprűtárolóban találkozunk. Nagyon is beleillik a képbe.


Ebben a könyvben is, úgy mint az előzőekben, rengeteg konfliktusnak lehetünk a tanúi. Mindezek mellett azonban a történet nagyon nagy százalékát a románc teszi ki. Jelen esetben egy tiltott szerelem, amely ugyebár még édesebb. Colleen Hoover-tól már megszokhattuk, hogy tud bánni a szavakkal, szituációkkal. Ennek köszönhetően egy olyan szerelmi szálat teremtet, amit egyenesen öröm volt olvasni. Tudom, hogy furán hangzik, de én jobban elhittem Daniel és Six elrugaszkodott kapcsolatát, mint Skyét és Holderét.
Ami abszolút pozitívum, hogy Daniel szemein keresztül követhettük végig a történetet. Nekem ez így nagyon tetszett, hiszen én sokkal jobban szeretek férfi szemszögből olvasni. Arról már nem is beszélve, hogy szimpatikus nekem ez a szexi narrátor. ☺ Colleen kifejezetten macsós férfi főszereplőt teremtett, akinek baromi jó a dumája. Ám a fiú stílusa vitte a pálmát. Főleg úgy, hogy Six-xel remekül kiegészítették egymást.
A legvégén ahogy már bizonyára megszoktuk, egy meghökkentő fordulat dönti romba látszólagos nyugalmunkat. Én meg voltam elégedve a bonyodalmak alakulásával, sőt kifejezetten értékeltem, hogy Daniel nem szólt bele abba, amit Six tett. A felháborodása ugyan jogos volt, de neki is be kellett látnia, hogy amit tett a lány, az volt a legjobb lépés.
Egy korrekt Happy Endet kaptunk, ami után senkinek sem marad rossz íz a szájában. 

Értékelésem: Tudom, hogy meglepő, de nekem sokkal jobban tetszett ez a kiegészítő novella, mint a Reménytelen regény. Sokkal kidolgozatlanabb ugyan, de vicces volt, szórakoztató, könnyedebb. Persze itt is felmerültek problémák, ám közel sem olyan jellegűek, mint a regényben. Ez szimplán csak egy könnyed kis novellácska, amivel ez olvasó egy kicsit el tud lazulni. Én nagyon élveztem, tetszett. Ajánlom!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm véleményed
~ Angie ~