Kasie West - A távolság relatív

Kiadó: Menő Könyvek

Oldalak száma: 304

Eredeti cím: The Distance Between Us

Kiadás éve: 2018

Sorozat: önálló regény

Fülszöveg: A ​tizenhét éves Caymen Meyers úgy tanulmányozza a gazdag embereket, akár egy tudományos kísérletben, és sok évi megfigyelés után biztos benne, hogy csak egy dologra jók: pénzt költeni olyan felesleges holmikra, mint az anyukája boltjában árult porcelánbabák.Így amikor Xander Spence besétál a boltba, hogy a nagymamájának vegyen egy babát, elég egy pillantás, hogy Caymen megállapítsa, a fiú eszméletlenül gazdag. Bár a fiú vonzó, és ő az első, aki tényleg felkelti a lány figyelmét, Caymen elég okos ahhoz, hogy tudja, nincs esélye a fiúnál. Hiszen ha mást nem is tanult az anyukája intelmeiből, azt igen, hogy a gazdag emberek figyelmét nehéz felkelteni. Ám Xander ezentúl gyakran megjelenik az üzletben, dacára a lány erőfeszítéseinek, hogy elriassza. Caymen pedig, legnagyobb rémületére, élvezni kezdi a fiú táraságát.

Véleményem: Ez elmúlt hónapokban Kasie West eddig megjelent kötetei közül olvastam már kettőt is. A Szívességből szerelem, illetve a Szerelembe zárva is szórakoztató történettel szolgált, így kíváncsian vártam, hogy milyen is lesz A távolság relatív.

A történetről tömören annyit, hogy van egy főszereplőnk, Caymen, aki a helyi bababoltban eladó. Az anyja és ő, ők ketten vezetik ezt az üzletet, ami már régóta nem produkál olyan nagyon jól a piacon. Caymen bár jó tanuló, anyagi helyzetük miatt nem is nagyon gondol arra, hogy tovább tanuljon, vagy ha igen, akkor is csak évek múlva. Egy nap azonban egy jóképű srác, Xander akar a boltjukban babát venni. A fiú bár gazdag, pont úgy küzd nehézségekkel, mint Caymen. Xandernek megtetszik a lány szókimondósága, nyersége, így egyre többet találkoznak.

Alapvetően elég lassan indult be ez a könyv. Nem tépte szét a lapokat egészen a kötet végéig, mégsem állíthatom azt róla, hogy ne lett volna számomra érdekes, vagy éppen szórakoztató. Kasie West előző két könyvében megszerettem az írónőt stílusát, a szarkazmusát, ami kifejezetten a szívemhez nőtt. A távolság relatívban sem volt rest, csöpögött főszereplőnk szavaiból és tetteiből is az irónia.

A karaktereket illetően nem voltam lenyűgözve. Bár Caymen karakterében tetszett a nyerség, sajnáltam, hogy nem éreztem elég kidolgozottnak. És ez a tény úgy általában a többi szereplőre is általános igazság volt. Xander jelleme is nagyon egyoldalúan lett bemutatva. Pont olyan volt, mint a szőke herceg fehér lovon. Bár lázad, nem érződik a tényleges ok, ami miatt azt teszi. Most komolyan! Miért is lázadt az apja ellen? Nem voltak rosszban, és igazság szerint Xander karaktere nem utasította el a családi vállalkozást. Arról nem is beszélve, hogy a szülei minden eddigi testvérének szabad kezet adott az életük felett, tehát ha szerette volna, neki is megadták volna ugyanezt a szabadságot. Szóval miért?

Caymenre ugyanez volt igaz. Lázadt az anyja ellen, akit mindennél jobban szeret, akivel eddigi életük során nem is volt titkuk egymás előtt. Ha ennyire nyílt a kapcsolatuk, akkor miért nem tudott beszélni neki arról, hogy valójában mit is szeretne az életben? Szóval azt kell mondanom, hogy az alapszituáció hagy maga után némi kivetni valót.

Ám ezen túllépve, kapunk egy olyan romantikus regényt, amiben a viszályoktól, féltékenységtől kezdve, az énekesekig, luxushotelekig, eltitkolt barátnőig, valamint eltitkolt betegségig mindent felvonultatott az írónő. A 12-14 éves korosztálynak megfelelő kötet, de ennél idősebbnek nem ajánlatos.

A végével pedig nem nagyon tudtam mit kezdeni. Egy túldramatizált jelenetet követően, egy brazil drámát meghazudtoló korházi jelenet, egy összecsapot utolsó fejezet. Úgy lett vége a könyvnek, hogy nem is igazán észleltem. Egyszerűen csak nem volt következő oldal, mondat.

Értékelésem: Kasie West előző két könyvével meg voltam elégedve, a maguk módján cuki, megmosolyogtató történetek voltak, amik elvonták a valóvilágról a figyelmem. Sokszor észre sem vettem, hogy le kéne szállni a villamosról vagy a buszról. Ám A távolság relatív-ról közel sem vagyok ilyen jó véleménnyel. Szórakoztató volt ugyan, de túl sok hibát vonultatott fel Kasie, melynek köszönhetően egy sablonos, tucat könyv lett a történetéből. A karakterek kidolgozatlansága, az alapszituáció értelmetlensége, valamint a túldramatizált jelenetek nem tették ezt a kötetet Kasie életének főművévé. Remélem a következő kötetéről már jobb véleményen leszek.