2014. február 9., vasárnap

Kendare Blake - A rémálmok lánya

Kiadó: GEOPEN KÖNYVKIADÓ KFT.

Oldalak száma: 298

ISBN: 9789639973800

Kiadás éve: 2012



Fülszöveg: Hónapok teltek el, amióta a vérbe öltözött lány, Anna Korlova becsapta maga mögött a Pokol kapuját, de Cas Lowood, a híres kísértetvadász nem tudja kiheverni elvesztését. Hiába mondják a barátai, hogy Anna miatta szállt alá, ő csak élőhalottként tengődik. A fiú tudja, hogy sosem talál rá a szerelemre egy élő lány oldalán, senki sem hasonlítható az ő halott Annájához. És csak őt látja mindenütt, vele alszik el és vele riad fel rémálmaiból. De valami nagyon nincs rendjén... Ezek nem képzelgések. Valahányszor megjelenik, látszik Annán, hogy a legválogatottabb kínzásokat kell kiállnia. Persze meg kell bűnhődnie tetteiért, de Cas úgy érzi, most rajta a sor, hogy viszonozza a lánynak, amit érte tett...

Véleményem: Pontosan hat hónap telt el azóta, hogy Anna feláldozta magát, és Cas még mindig nem tudja kiverni a fejéből a lányt. Kénytelen tehát Carmellel és Thomassal tengetnie a napjait. Hármasban mentek levadászni egy szellemet, mikor Cas következő áldozatából Anna hangját hallotta, de itt nem ért véget, a ruháját és magát Annát is látta a legkülönfélébb helyeken, ami elég rendesen összezavarta. Hiszen, ha egy szellemet elküldenek az akkor már nem térhet vissza, vagy mégis?

Cas megpróbálja elhitetni magával, hogy csak hallucinál, és el kell engednie Annát, ugyanis soha többé nem láthatja már őt, de elbizonytalanodik, mikor az athaméja is megérzi a lány kísértetének jelenlétét. Egy újabb varázslattal járnak a végére annak, hogy mit keres itt Anna, de amit megtudnak még több kérdést vett fel. Anna továbbra is megjelenik a fiú előtt, de mindig sebesülten, ebből Cas arra következtet, hogy a lány segítséget kér tőle. Ezek után elindul a kutatás, hogy mégis hogyan tudnák kihozni a lányt a másvilágról. Ebben Morfran illetve Gideonra számíthatnak. A könyv nagy részét a kutatások és a közben megjelenő szellemek teszik ki, amiktől néha a frász jött rám.
Ezenfelül Cas tudomást szerez egy titkos társaságról, mégpedig a Fekete Tőr Szövetségéről, akik tudathatnak valamit az athaméjáról, hiszen a fegyver se nem jó, se nem rossz, hanem egy kapu. Maga az ajtó.
" Egyszerre jó és rossz. Helyes és helytelen. Az athamé maga az ajtó. Nagyon régen nyitva áll már, és azóta is folyamatosan ide - oda leng előre - hátra, előre - hátra. És sohasem csukódik be. "
" Az athamé olyan mint egy világítótorony jelzőfénye, hogy a többiek miért nem képesek követni azt nem tudom. "
Ami Cast illeti teljesen megvoltam vele elégedve. Érződőt, hogy nagyon megviselte őt Anna elvesztése. ezért volt talán az egyik kedvenc részem a könyvben az, amikor szeánsz segítségével találkozhatott a lánnyal. Sütőt belőle az érzelem, a szeretet, így elég hihetővé vált.
Már az előző részben sem kedveltem annyira Carmelt, és ez most sem változott. Valahogy olyan egy kaptafa volt az, ahogy viselkedett. Mindig ugyanazokkal a reakciókkal és véleményekkel, nekem már unalmas volt. Ráadásul még a fiúknak sem akart már segíteni, mert idézem " Én már nem bírom ezt. Azt hittem menni fog, de nem. " Aztán meg mégis utánuk ment! Határozatlan volt, és nem tudta eldönteni, hogy akkor most mit csináljon.
A könyvben kaptunk egy új mellékszereplőt, Jestinet, aki véleményem szerint hátborzongatóbb, mint bármelyik szellem a két könyv alatt. Mégis sokszor mentette meg a szereplőket a haláltól, sőt még a saját életét is kockáztatta a végén Annáért.






Kedvenc szereplő: Cas

Kedvenc jelenet: öngyilkosok erdeje, a végén, amikor Cas döntést hoz

Legrosszabb jelenet: a motelben, amikor megtámadta Carmelt egy szellem

Értékelésem: Összességében ez a rész jobban tetszett, mint az első. Itt nagyobb szerepet kapott a túlvilág, illetve az athamé. Többet elárultak a fegyver keletkezéséről, hogy hogyan készült, miből, és miért. Még mindig nem tudtuk meg, hogy mi volt a neve Cas apjának. :( de már kezdek beletörődni.) A végén végül is minden jóra fordult, mondhatni Happy End lett. Tetszettek azok a jelenetek, amikor a Fekete Tőr Szövetségében voltak. Legfőképpen ott tudtunk meg mindent, meg Jestinetől. A vérkötelékről is beszéltek, amit én már az első kötetben is hiányoltam.









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.