2014. szeptember 12., péntek

Kelly Oram - Szívzűrterápia strébereknek

Kiadó: MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ ZRT

Oldalak száma: 232

Eredeti cím: The Avery Shaw experiment

Kiadás éve: 2014

Sorozat: LOL könyvek



Fülszöveg: Avery gyakorlatilag születése óta szerelmes a legjobb barátjába. Aidennek ugyan fogalma sincs erről, a lány mégis vígan tervezge­ti közös jövőjüket. Egész addig, amíg a srác közli, hogy barátnője van. Mit lép erre a stréber Avery? Hát igazi kocka módjára a tudományba menekül: egy sor társadalmi kísérlettel akarja bebizonyítani, hogy az összetört szív csak akkor gyógyul be, ha az ember előbb túljut a gyász hét fázisán. Csakhogy a kivitelezéshez szüksége van egy független külső megfigyelőre, itt lép a képbe Aiden bátyja. A csöppet sem stréber Grayson olyan dolgokra veszi rá a gátlásos lányt, amiket korábban álmában sem mert volna megtenni. A suli alfahímje és a legnagyobb stréber egyre több időt tölt együtt, persze kizárólag a tudomány érdekében! És közben egy egészen új kísérlet veszi kezdetét.



Véleményem: Régóta szeretem a LOL könyveket. Leginkább Marni Bates eddigi két könyve szeretete meg velem, és biztos voltam benne, hogy ebből a sorozatból többet is el fogok olvasni. És, amikor megláttam ezt a borítót, és a könyv értékeléseit, tudtam, hogy ez nekem való. Így nem tartott sokáig, hogy rászánjam magam és megvegyem a könyvesboltban. Na, lássuk mennyire nyerte meg a tetszésemet....

Avery és Aidan már születésük előtt is találkoztak anyjuk lévén. És, miután már megfogantak, bizonyos családi helyzetek miatt gyakorlatilag együtt, már - már egy házban nőttek is fel. Mindig is legjobb barátok voltak, és minden kockaságot együtt csináltak. Mint például, hogy együtt készültek minden éveben a tudományos vásárra, ahol valamilyen általuk kidolgozott projektet kell bemutatniuk a bíráknak. 
De ez az év másképp alakult. Akkor változott meg minden, amikor Aidan 17 év együtt lét után, szabadságot szeretett volna. Új emberekkel lenni, más programokat kipróbálni. És ekkor az egyik ki nem mondott szó követte a másikat, egészen addig, amíg Avery féltve őrzött titkára is fény derült. Mégpedig arra, hogy messze nem csak barátságot érez fiúbarátja iránt, hanem valami sokkal többet. Szerelmet.
És szinte már az első 10 oldalon sikerül az olvasót sokkolni avval, hogy ez a fajta érzés közel, s távol sem viszonzott, aminek következtében a lány eléggé összetörik.
És ha ez nem lenne elég, akkor még itt van a tudósklub és a tudományos vásár is, amire mostantól fogva nincsen párja.
Avery miután megtudja az igazat Aidantől, a fürdőszobába menekül, ügyet sem vetve arra, hogy éppen Grayson áll a zuhanyfülkében, meztelenül, vizesen. De ez egy pillanatig sem zavarja a lányt. Beáll mellé a víz alá, hogy így elkerülhesse anyja követelő pillantását. De akkor ott történik valami Grayson és Avery között, ami után már nem fognak testvérekként gondolni egymásra.
És most, hogy Aidan kilépett a lány életéből, Grayson lesz az, aki a Földön tartja a lányt, és segít feldolgozni neki ezt a nem is igazán szakítás szerű szituációt.
De, persze mint minden egyes könyvben, ebben is vannak olyan problémák, amiket bravúrosan meg kell oldani. Ilyen például az is, hogy Grayson bukásra áll fizikából, amit csak úgy tud megúszni, ha segít Averynek a projekten, párja lesz a tudományos vásáron, és belép a tudósklubba, ami egy olyan menő, jóképű, magas kosarasnak, mint Grayson elég nagy áldozatnak számít. 
A könyv talán legfontosabb részét képezi a tudományos vásár és az arra való felkészülés, ugyanis ebben az évben teljesen más témába fogtak bele, mint eddig. Ugyanis most azt vizsgálták, hogy milyen gyorsan gyógyul meg az összetört szív, amiben elég nagy szerepet kap a gyász 7 része. :)
Úgy magáról a történetről ennyit!


Abszolút pozitívan, talán egy kicsit túl lelkesen álltam neki ennek a könyvnek az elolvasásához. Ugyanis tényleg borzasztóan érdekelt. Igazából nem csalódtam nagyot, bár másra számítottam.
Az első és szembetűnő problémám a könyvel az az volt, hogy milyen rövid. Pontosabban 232 oldal. Egyrészt a terjedelmének, másrészt meg az olvashatóságának köszönhetően sikerült kiolvasnom a könyvet röpke egy nap alatt. Ez egy igazi nyári olvasmány, szerelemmel, csalódással. Egy könnyed délutáni pörgős kötet, amit mindenképpen továbbolvas az ember.
A könyvnek nem voltak igazából szembetűnő logikai hibái. Egyedül azt tudnám felhozni, még a könyv legelejéről, hogy miként jött rá Grayson, hogy nem is igazán húgaként tekint Averyre. Na, ennél a résznél pislogtam párat, mert szerintem elég valóság hűtlen.
Amit viszont biztos, hogy meg kell említenem, az nem más, mint a nézőszempont, amiből íródott a könyv. Az egyik kedvenc megoldásomat használta Kelly, tehát két szemszögből olvashatjuk a sztorit. Avery és Grayson szempontjából, ami nagyon sok esetben emelni szokott a könyv értékén, emelt is, minimum egy csillagot. :)
Az is megnyerte a tetszésemet, hogy a két személy szemszögei egymást folytatták, nem ismétlődött a cselekmény, hanem még így is haladt előre. Bár, tény mi tény, hogy egy két jelenetre kíváncsi lettem volna Grayson szemszögéből, na de ez van! :D
Függetlenül a kötet vidám hangulatától, azért beficcentek itt nem kevés deppis részek is, amik még különlegesebbé tették számomra, az amúgy szerintem hétköznapi románcot.
A kötet amúgy rendkívül kulturált, a "Szent szar!" kifejezésen kívül semmilyen csúnya szót nem használtak benne, ami elég meghökkentő volt számomra, hiszen nem ez szokott lenni az átlag.
A könyv humora ugyan nem volt eltúlozva (nem mellesleg én azt szeretem, amikor már az egész könyv egy viccszótár) de nem kicsit megjelent azért itt is, amiből le tudtam szűrni, hogy Kellynek nagyon jó humora van, csak nem merte megcsillogtatni. Remélem, hogy a következő könyvében már bátran bánik a szavakkal! :)
Amiért viszont nagyon hálás voltam az írónőnek, az az, hogy nem nagyon voltak leírások a történetében, hanem inkább a párbeszédekre hagyatkozott, és abból építette fel ezt az egészet.
És amellett, hogy egy szimpla tini románc, túl bonyolítva, megjelenek benne olyan elemek is, amik ennél többre utalnak. Ilyen például a menők és a kockák között lévő határozott vonal elhalványulása, majd eltűnése is.
Ami a szereplőket illeti, úgy gondolom, hogy ők elhanyagolhatatlanok. Hiszen kétségkívül mind a hárman rendelkezte egyéniséggel, viszonylag logikusan tudtak gondolkodni, és nem utáltam őket, ami azért nagy szó!! :D
Avery az egyik főszereplő egy olyan lány, akivel már az első pillanatban tudtam azonosulni. Nem arról van szó, hogy félénk lennék, sokkal inkább arról, hogy milyen szerethető, végre kedvelhető főszereplőNŐvel van dolgunk. Okos, elszánt, vicces, félénk és pont ugyan abba a hibákba esik bele, mint szerintem legtöbbünk. Reménykedik, hogy a kiszemeltje szereti, amit kivált tehetséggel bemagyaráz magának, és kifogásokat keres, ha valami nem úgy alakul.
Bár bírtam, voltak olyan részek ahol nagyon töketlennek tartottam. Amikor nem tudta már, hogy mi érez, hogy most mi is legyen, de szerencsére itt nem kellett még két részt megvárnom, mint a trilógiáknál, hogy akkor most kit is választ a főhősnő?
Természetesen a kedvenc szereplőmről sem feledkeztem meg! Ugyanis Grayson egy olyan pasi, akiért legalább egy - két sort megéri írni. Hiszen Grayson egy igazi nőcsábász még a könyv elején, egy igaz bunkó focista, aki csak arra törekszik, hogy a lányokról leimádkozza a bugyit, de már a könyv elején megtörténik az a bizonyos jelenet, és onnantól kezdve a fiú teljesen megváltozik. Már soha nem néz egyetlen más nőre sem, kivéve Averyt. Grayson minden szabad percét a lánnyal tölti, és persze nem azért mert csak egy barátként tekint a lányra.
Grayson egyébként egy jó képességű, lusta a diák, akit nagyon megváltoztatott a szerelem, a jó irányba hál! Istennek,
És itt van még Aidan, akivel mondjuk úgy, hogy már a kötet elejétől kezdve nem szimpatizáltam. De miért is tettem volna? Hiszen nem is nagyon szerepelt, és amikor igen akkor csak pusztításra volt képes. És, tényleg szemét dolog volt, amit csinált, én biztos nem bocsátottam volna meg neki.
Mint már mondtam a romantika ebben a könyvben kiemelten nagy szerepet kap. És tényleg mindenre ki is hat. A szerelmi háromszög már megint megjelent, de nem olyan intenzíven, mint a mai fantasy sorozatokban észrevehető. (Nekem egyébként már a halálom a szerelmi háromszög.) Egy - két csókon kívül egyéb nem is történt, de ezek épen elegek is voltak egy lágy románc kialakulásához.


Értékelésem: Összességében, bár nem voltam elájulva a könyvtől, ugyanis sokkal jobbra számítottam, azért tetszett és megadom neki a 4 + - os értékelésemet.
Nagyon megkedveltem a szereplőket, hiszen szerethetőek voltak. A románc úgy ahogy van jó lett, nem kell túlzásokba esni. A többszempontú írásmód nagyon tetszett, szeretek így olvasni, hogy mindkét felet meg tudom érteni, és átérzem, hogy mi történik a fejükben. A cím egyébként nagyon találó, jót mosolyogtam rajta. :) Egy kicsit rövid volt, de ahhoz képest meg túl jó, így hamar el lehetett olvasni. Hála Istennek ez egy pörgős eseménydús történetvolt, egy jó alaptörténettel, úgyhogy nem aludtam el rajtam, sőt én magam is pörögtem, mint a búgócsiga. Az írónő humora nagyon jó, bár egy kicsit keveselltem. Viszont a párbeszédek nagy mennyisége kárpótolt. :D Szóval végül is ajánlom, remélem nektek is annyira fog tetszeni Avery és Grayson kalandja, mint nekem!! :)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.