Denise - Nézz végre rám!

Kiadó: Harlequin Magyarország

Oldalak száma: 98

Kiadás éve: 1991

Sorozat: Denise - kamasz történetek

Fülszöveg: Rachel a nagynénjéhez utazik New Yorkba a nyári szünidőre. Nincs sok kedve hozzá, hiszen egyrészt alig-alig ismeri Barbara nénit, másrészt fél a pezsgő nagyvárosi élettől. Már az első nap beigazolódik aggodalma: rossz emeleten száll ki a liftből. Ám így a sors összehozza Chrisszel, akinek nemcsak hogy gyönyörű szeme van, de még magasabb is nála. A New York-i vakáció egyre izgalmasabb lesz, már-már túl szép ahhoz, hogy igaz legyen…

Véleményem: Mostanában egyenesen lefárasztanak a könyvek. É sajnos sokkal kevesebb időm is van erre a tevékenységre. Azért gondoltam, hogy a kezembe veszek egy olyan könyvek/füzetet, ami garantáltan nem szívja le az energiáimat. Ezért választottam ezt, a Denise sorozat egyik kötetét. Hiszen az egész sorozat lényege a szerelem. Így egy jó kis romantikus történettel nőtt a repertoárom. 

Alapjaiban véve a könyv története borzasztóan egyszerű. Rachel, a füzetke főszereplője családi okok miatt egy nyárra nénikéjéhez költözik New Yorkba. És, míg ott van, próbálja felfedezni a nagyvárost, és annak mindent titkát rejtelmét. De közben találkozik egy fiúval, aki elvállalja, hogy megmutatja New York minden csínját - bínját. És ő nem más, mint Chris, az egyik szomszédgyerek, aki bár nagyon tetszik Rachelnek, a lány hamar lefekteti a szabályokat, miszerint köztük nem lehet több barátságnál. Így, ugyan barátok lévén, de sok időt töltenek együtt, minden nap délelőttjét.

De Rachel, hogy ne unatkozzon, jelentkezik egy rajzszakkörre, amin minden napos részvétel a kötelező. Itt híres művészektől tanulhat, és jó embereket ismerhet meg. Ilyen például Karla, akivel szinte az első pillanattól kezdve jóban vannak. És ilyen még Micheal Dante is, aki remek külsejével hamar szöget üt Rachel fejébe.

A küldetés tehát az, hogy Rachel megszerezze magának Dantét, és hogy járjanak. De a lány tapasztalatlan, így nem fél segítséget kérni Christől, aki rengeteg ötlettel áll elő...

Az első benyomásom a könyvről az volt, hogy ezt nagyon tiniknek írták. Mind a szereplők, mind a történet stílusa, papírra vitele erre utalt. És ez a rózsaszín borító?? :/

A könyv viszonylag lassan indult be, szép fokozatosan. Bár Christ viszonylag hamar megismerhettük. Egy kicsit unalmasnak tudnám titulálni, mert szinte alig történt benne valami. Bár a rajzszakkör nagyot dobott az összhatáson.

A kötet E/3 személyben íródott, ami nem a kedvencem, de megszokhatóvá vált a könyv közepe fele.

Ami viszont nagyon meglepő volt nekem, az az, hogy nem volt kiszámítható a történet. Hiába gondoltam azt, hogy ez és ez fog történni, ritkán találtam el az igazságot. Mégis a karakterek logikusan cselekedtek, szóval még rájuk sem kenhetem. És ez, hogy nem tudtam előre a cselekményt, még egyet dobott a köteten.

Persze itt volt ez a furi helyzet is. Chris - Rachel - Michael. És egyszerűen nem tudtam, hogy mikor ki tetszik ennek a sekélyes lánynak. Ugyanis kb. 1 perc beszélgetés utána a lány kijelentette, hogy örülten és visszavonhatatlanul szerelmes Chrisbe. És amint találkozott Dantéval, el is felejtette Christ. Egy kicsit sekélyes a csaj nem??? :O

É itt is van, szerintem a kedvencem ebben a füzetben. Mégpedig Rachel magyarázata, hogy miért jön be neki Chris illetve Dante. - Mert magasabbak nála. - Komolyan?? A csajt hivatalosan is átkeresztelem Rachelből sekélykirálynővé.

És a végén itt van a nagy kérdés, miszerint Dante vajon tényleg sekélykirálynőt szereti -e, vagy a Chris által teremtet csinibabát, akinek mindig másmilyen a külseje, és egy csomó meglepetéssel bír?És a vége??? Maga a vége?? Most tényleg, az mi volt? Hogy lehet befejezni így egy könyvet, Azt hittem ott kapok agyvérzést. 

A szereplőkről csak annyit, hogy nagyon kidolgozatlanok voltak. Nem kedveltem meg őket, de szerintem evvel nem vagyok egyedül.

A romantika borzalmas volt, nem is értem, hogy ilyen füzeteket miért adnak ki. Hiszen még a füzet lényege sem lett jó, akkor meg mit várunk a mellékszálaktól, és a részletektől??