Jamie McGuire - Gyönyörű sorscsapás

Kiadó: MAXIM KÖNYVKIADÓ KFT.

Oldalak száma: 450

Eredeti cím: Beautiful Disaster

Kiadás éve: 2012

Sorozat: Gyönyörű sorcsapás 1.

Fülszöveg: Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében - azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik. Travis vézna testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, azt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer. Szerelem és játék keveredik a népszerű írónő, Jamie McGuire regényében, amely a fiatal olvasók körében nagy népszerűségre számíthat. Ne hagyd ki, játszd meg te is a tétjeidet! Szerinted Abby nyer vagy Travis? Vagy ebben a játékban nincsenek vesztesek?

Véleményem: Régóta szemezgetek már evvel a könyvel, magával a sorozattal is. Rengeteg ember ajánlotta, és szidta a főhőst Travist, hogy milyen egy elmebeteg. Eddig fogalmam sem volt arról, hogy miért imádták ennyien vagy éppen utálták, de most, hogy belekezdtem...

A történet nem igazán komplikált, legalábbis az elején. Abby, a főszereplőnk elmegy egy bizonyos Kör nevű társaságba, ahol verekedést néz. És ekkor találkozik az eddig veretlen Travis Veszett Kutya Maddoxxal, aki nem igazán a jó híréről híres, ha értitek, hogy értem. ;) De mindketten észreveszik a másikban, hogy valamiképp különleges.

Abby ellenben az első olyan lány, aki nem veti térde magát Travis lábai előtt, és nem is fekszik le vele, ami egy ilyen önbizalom hiánytalan embernek, aki eddig minden lányt a kanapéjára tudott imádkozni, elég megdöbbentő. És főleg ennek a ténynek köszönhető az is, hogy Abby lesz az első olyan lány Travis életében, aki állandó. És kétségkívül szép barátság alakul ki kettejük között.

De, mint várható volt a cselekmény száll ennyinél nem állt meg, sőt bonyolódott annyiban, hogy egy bizonyos fogadás elvesztése után Abbynek Travishez kell költöznie, és egy kerek hónapig ott kell élni, és még egy ágyban kell is aludnia a fiúval.

Na, ilyenkor már semmi jóra nem tud gondolni az ember, én legalábbis nem tudtam.

És rengeteg ármánykodás, féltékenykedés, szakítás, sírás, veszekedés és meg nem mondom mi után kiteljesedett ez az egész történet, csak ki kellett bírni a kötet végéig...

Abszolút pozitívan álltam neki ennek a kötetnek, bár már az elején nagy csalódás ért az ügyben, hogy én fantasyra számítottam, de ez inkább New Adult formájában teljesedett ki.

Alapvetően Abby szemszögéből olvashattuk ezt a részt, (a második rész, a Veszedelmes sorscsapást Travis szemszögéből íródott) ami járt előnyökkel, és hátrányokkal is egyaránt.

Előny: Mivel nő vagyok, talán jobban átérzem, megértem Abby érzéseit, cselekedeteit.

Hátrány: Ami minden főhősnőnél meg van, hogy a falba verem a fejemet tőlük. :( Hiszen tudom, hogy rosszul csinálta, mondom is magamban, hogy "Menj már oda hozzá! Beszéljétek meg!" erre, ugye richtig nem azt csinálja.

Sajnos ugye nem volt fantasy... Na jól van. Akkor legalább legyen humoros, mert én azt szeretem. És,...... nem. Egyszer sem tudtam nevetni, mosolyogni, sőt pókerarccal olvastam végig az egész kötetet. :(

És, ha már lehetek őszinte, akkor meg kell mondanom, hogy nem értem miért szeretik ennyien ezt a könyvet, mert szerintem az egész egy nagy katyvasz, amit nyújtottak, mint a rétes tésztát. Konkrétan: Egyszer minden happy, aztán nem, aztán megint minden okét, aztán megint nem, aztán..... Ugye értitek?

A könyv azért 450 oldalas, mert az írónő egyfolytában önmagát ismételte. Na, ja! Változatos volt. :P És, ha már az írónőnél tartunk, én nem éreztem, hogy annyira különlegesen vagy jól írna. Sőt még azt sem, hogy érdekesen. Úgyhogy, ha egy nagy rajongó olvassa ezt, akkor kérem ne szidja az anyámat! (Köszönöm *-*)

És értem én, hogy ez az egész arról szól. hogy két elveszett ember megtalálja egymást, és mindent kibíró szerelmükkel megváltoztatják egymást, és néhány körülöttük élőt.

Ez szép is, jó is, na de mindennek van határa!!! >-<

És ezt a rengeteg szex jelenetet! Én nem pornó könyvet akarok olvasni! Mondjuk tény, hogy elég szolidan volt közszemlére bocsátva az együtt létük, de akkor is! Úgyhogy, ilyen szempontból tőlem megkapná a 16 - os karikát. Lehet, hogy valakinek ezek a jelenetek tetszettek a legjobban, de engem nem nagyon érdekeltek a részletek, ez van!

Nem is tudom, hogy mit mondhatnék a szereplőkről. Röviden?

Abby egy idegesítő, buta, döntésképtelen, vak lány. Travis pedig egy hormon túltengéses elmebeteg, aki bármelyik percben letépheti akár a te fejedet is, ha nem jól viselkedsz! ;)

De most komolyan! Egyszerűen nem tudtam a könyvben senkit sem igazán megkedvelni ahhoz, hogy akár említésre is méltassam.

A főszereplőket, úgy utáltam, ahogy vannak. (Bocsásson meg minden Travis fan, de egyszerűen ez az igazság.)

És nem is értem, hogy a lányok mit szeretnek Travisben, mármint az olvasók. Hiszen Travis tényleg tudott aranyos dolgokat csinálni, de minden figyelmét lekötötte a későbbiekben során, hogy Abby mellöl ijesszen el fiúkat, és ehhez akár erőszakot is hajlandó volt alkalmazni. Mondjuk mihez nem? Travis minden pillanatában ivott, verekedett, vagy próbálta meggyőzni Abbyt, hogy számára ő az igazi.

Abby?? Hát ő aztán egy kemény tészta, ugyanis voltak döntései, ahol egyetértően bólogattam, máskor meg a hajam is égnek állt a kolosszális hülyeségeitől. (Egyébként sem arról vagyok híres, hogy kedvelni szoktam a főhősnőket, mert mindegyik csak nyavalyogni szokott, [lásd. Abby] de most különösképp rosszul viseltem ezt a szereplőt.

Bár voltak olyan szereplők, akikhez hozzá tudtam szokni. Itt van például America, Abby öribarija.

Általában a szerelmi szál, maga a románcról szóló részek a könyvek fénypontjai a szememben, de ettől már szivárványt okádtam. (Bocsánat a kifejezésért. :/ )

Nekem ez sok volt. Ez az egyszer együtt, másszor külön, majd újrakezdődik ez az egész. Én ezt nagyon nehezen tudtam elviselni, de remélem, hogy nem mindenki látja ezt így! :)

Értékelésem: Igazából nem is nagyon szeretném tovább írni azt a bejegyzést, mert nem szeretnék ennyire lehúzni egy ilyen szép borítójú közkedvelt könyvet. Szóval sok csúnya szóval, és egy kevés nem túl részletes erotikus leírással tarkított lehetetlen szerelmi történet, amely lelki sérült emberek egymásra találásáról szól. Hát nem egy angyalos sztori!! :/Igazából nem tetszett, ez a sok tökölés, az újabb és újabb felmerülő problémák, a szereplők hibáiból felgyülemlett összesség, amit azért mégis csak sikerült (részben a kíváncsiságom, részben a "Könyvet nem teszünk le, csak végső esetben. " szabályom miatt.) végig olvasnom. Nem mondhatom, hogy ajánlanám, de egyszeri olvasásra (ha nincsen semmi más könyved) akkor alkalmas.