Oldalak száma:493
Eredeti cím: Dare you to
Kiadás éve: 2014
Sorozat:Feszülő húr 2.
Fülszöveg: Ha kiderülne az igazság Beth Risk családi életéről, a tizenhét éves lány édesanyját börtönbe zárnák, ő maga meg ki tudja, hová kerülne. Mindenáron védeni igyekszik tehát az anyukáját, mígnem egy szép napon a nagybátyja beavatkozik, és választásra kényszeríti Bethet: az anyukája szabadsága vagy a saját boldogsága. Így találja a lány egy fedél alatt magát a nagybácsi feleségével, aki ki nem állhatja, és új iskolában, ahol senki sem érti meg. Egyetlen srác kivételével, akit viszont ő nem akar közel engedni magához, de hiába… Ryan Stone a város büszkesége, népszerű baseballsztár – olyan titkokkal, melyekről mélyen hallgat. Még a barátai előtt is, akikkel pedig mindenben osztozik, például őrült fogadásokban. Vajon mi a legőrültebb fogadás tárgya? Randira hívni a deszkás csajt, aki fütyül rá. A kifogástalan hírű fiú egyszeriben kockára teszi álmait – és az életét – a lányért, akibe szerelmes, a lány pedig, aki senkit sem enged igazán közel magához, immár saját meggyőződését vonja kétségbe…
Véleményem: Az első részt és ezt is egy igazán kedves barátnőm ajándékozta nekem. Nem volt tehát kétséges számomra, hogy ezt a könyvét is el fogom olvasni. Ami azt illeti, kifejezetten tetszett az előző kötet, az írónő egyedi, szívbemarkoló stílusa. Kíváncsian várom, hogy milyen érzelmi kavalkádba fogok keveredni ebben a részben. Na lássuk!
Beth |
Nem kell sokáig a babérjainkon ülnünk ahhoz, hogy beinduljon a történet. Hiszen egy rendkívül pörgős szituációval kezdődik. Az első 10 oldalban már kuncogtam a szereplőkön, illetve szántam férfi főszereplőnket, Ryant.
Azonnal szimpatizáltam a karakterekkel, ami nem kis szó. Általában nem vagyok oda mindkét főszereplőért egyszerre. Vagy egyiket, vagy másikat szoktam csak kedvelni. Ám itt egy rossz szavam sem lehetett. Katie nagyon jól ért ahhoz, hogy milyen szereplőket formázhat meg. Minden karakter egy kis egyéniség volt. Mindenki több volt annál, mint amilyennek a külseje alapján gondolnánk. Kaptunk háttértörténetet is, amire ebben a történetben úgy érzem, nagyon nagy szükség volt.
Mindenekelőtt ki szeretném emelni, hogy váltott szemszögben íródott a könyv, ami az én személyes kedvencem. Ezáltal sokkal közelebbinek éreztem magamhoz a szereplőket.
Katie McGarry előző kötete is hasonlóan komoly témát boncolgatott. Jelen esetben a tökéletesség álcája, illetve a családon belüli erőszak képezte a két fő motívumot, mely végigkísért minket a történet során. Illetve az, hogy szereplőink rátaláljanak saját magukra, a saját utukra.
Igaz, hogy ez egy romantikus történet, de mint a sorozat első része, úgy ez is sérült emberek, tinédzserek lelkével foglalkozik. Olyan történetekkel, helyzetekkel, szituációkkal kerülünk szembe, amit legtöbbünk számára nehéz lehet feldolgozni. Számomra ez a könyv egyszerre volt zseniális és elborzasztó. Egyes jeleneteknél sírni tudtam volna. Sajnáltam Beth-t, hogy ilyen sanyarú sors jutott neki. Hogy a szeretet számára nem természetes.
Isaiah |
Ez a történet számomra, nem csak egy a tucatból. Szerettem ezt a könyvet, azért mert kihatott az érzéseimre. Vannak esetek, amikor mosolygás vagy éppen sírás nélkül teszek le egy könyvet. Ám erről a műről ez nem mondható el. Mosolyogtam, nevettem, sírtam, szánakoztam, együtt éreztem. Rengeteg érzés kavargott bennem.
Ryan |
Bár nem tagadhatom, hogy a kedvenc részeim azok voltak, amikor Beth és Ryan egymással veszekedtek. Jó pár csípős beszólásnak lehettünk tanúi. De pont ez volt bűbájos a szerelmükben.
Egy nagyon korrekt történetet kaptunk végül. Olyat, mely tanulsággal szolgál. Olyat, amely megdobogtatja az olvasók szívét. Olyat, amely garantálja, hogy mindenki aki elolvassa jól fog szórakozni, meg fog hatódni, végezetül örülni fog, hogy a kezébe került ez a könyv. Mindenkinek nagyon ajánlom!
Értékelésem: Szerettem ezt a könyvet, hiszen közel sem mondható egy átlagos történetnek. Minden sora, minden fejezete bizonytalanságot és elhagyatottságot sugallt. Olyan témát boncolgatott, mely számomra elképzelhetetlen, ám pont ezért hatott ki rám ennyire. Sírtam, együtt éreztem, szánakoztam. Nagyon ajánlom!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.