Jeaniene Frost - Első lobbanás

  

Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ

Oldalak száma: 340

Eredeti cím: Once Burned

Kiadás éve: 2017

Sorozat: Az éjszaka hercege 1.

Fülszöveg: Leila ​egy sötét erővel megátkozott halandó… Miután egy tragikus gyerekkori baleset szétzúzta az álmait, Leila nem gondolta volna, hogy ennél rosszabb is következhet, de tévedett. Rájött ugyanis, hogy hatalma van az elektromosság felett, mi több, egyetlen érintéssel látja az emberek fejében lakó legsötétebb gondolatokat. Az élete magányra ítéltetett… Legalábbis így hitte, amíg az éjszaka teremtményei el nem rabolták, és arra nem kényszerítették, hogy telepatikus segítséget kérjen a világ leghírhedtebb vámpírjától.   

Ő az éjszaka hercege…  Vlad Tepesh inspirálta minden idők legismertebb vámpírlegendáját – de semmi esetre sem szabad Drakulának hívni! Képes irányítani a tüzet, ez teszi a legrettegettebb vámpírrá, azonban ellenségei új fegyvert találtak ellene: egy gyönyörű halandót, akinek legalább olyan félelmetes a hatalma, mint neki.
Amikor Leila és Vlad találkoznak, azonnal fellobban köztük a mindent elemésztő szenvedély. Akad azonban valaki, aki porig akarja égetni őket. Vajon mi mindent kell feláldozniuk, hogy megállítsák az ellenséget? A lány érintése hatalommal bír, a férfi csókja az örök életet rejti…

 

 

Kellemes meglepetés volt számomra ez a könyv, a szó szoros értelmében. A Könyvmolyképző egy ajándék köteteként kaptam meg és szinte azonnal bele is vágtam a fejszém. Már sokat hallottam Jeaniene Frost-ról, de eddig még nem volt hozzá szerencsém. Lássuk, milyen is volt az Első lobbanás valójában!

Szinte a kötet első pár oldala megfogott. Kaptunk ugyanis egy olyan főszereplőnőt, Leilát, aki egy bizonyos pá évvel ezelőtti baleset óta elektromosságot termel a testében. Azóta képtelen normális emberként élni, így egy cirkuszban állapodik meg, ahol rajta kívül még sok más furcsa lény is van. Leila megismer egy olyan világot, amiről azelőtt még csak gondolni sem mert. Ám az elektromosságon kívül van egy másik képessége is, miszerint ha valamihez vagy valakihez hozzáér, akkor láthatja annak múltját, érzéseit, legromlottabb részét. E képessége miatt rabolják el őt a vámpírok, akik azt akarják, hogy nézzen utána egy másik vámpírnak, találja meg, hogy hol van. Leila így találkozik először Vlad-dal, aki el is jön a lányért, majd magával viszi Romániába, a kastélyába…

A történet elég izgalmasan indult. Menten egy gyilkosságot akadályoz meg Leila, amit egy véletlen folytán meglát. Ezután pedig a vámpírok kelepcéjébe esik, ahonnan kockázatos módon ugyan, de meg is szökik. Leila egy olyan badass főszereplőnő volt, akit igazán megkedveltem a könyvben. Sokszor elég morbid helyzetekkel, gaztettekkel találta szembe magát és hősiesen próbálta elviselni azokat.

Számomra Leila víziói voltak a kötet fénypontjai. Nagyon tetszett Jeaniene stílusa, illetve az, ahogyan megörökítette számunkra a vámpírok vérengzését. Az, hogy beleláthattunk tárgyak, személyek legféltettebb vagy éppen legmocskosabb emlékeibe, nagy löketet adott a könyvnek.

A történetet mégis Vlad és az ő szerény személye vitte el. Szinte az első pillanattól nagyon megkedveltem a férfit, azaz a vámpírt, azaz Dracul grófját… Imádni való volt a személyisége, az önbizalma, az önimádata és a szarkazmusa. Mindig mosolyogtam, amikor megjelent a színen. Főleg amiatt, hogy képes volt mások gondolataiban olvasni, így elég vicces szituációkat tudott kialakítani. Tetszett az is, ahogy Vlad Leilához állt. A szokásos agresszív énje szinte teljesen elrejtőzött és egy sokkal szelídebb, gondoskodóbb én vette át a helyét.

A romantikus/erotikus szálat tekintve sem panaszkodhatom. Mint szerintem mindenki sejti, Vlad és Leila közel kerültek egymáshoz a történet során. Kettejük vonzalma szinte az első találkozásuktól kezdve egyértelmű volt. Ezen pedig sokat lendített az a tény is, hogy Vlad kívül belül tűzálló, így mondhatni ő az egyetlen egy férfi élőlény a Földön, aki képes elviselni hosszabb ideig a lány érintését. Ettől függetlenül ezt is éreztem a történet egyetlen buktatójának is. Valahogy nem éreztem elég kiforrottnak azt, ami történt köztük. Nem volt meg a folyamat, ami végül erre sarkalta őket, vagy legalábbis nagyon csekély volt.

A kötet lévén egy sorozat első része, függővéget kapott. A nagy csatajelenet után már nem sokat sütkérezhettünk szereplőinkben. Mindenesetre a vége felcsigázott, szívesen fogom a kezembe venni a következő kötetet is.

Összességében egy szórakoztató, sötét hangulatú könyv volt. Szerettem Leila látomásait, illetve Frost stílusát is. Vlad pedig önmagában is vitte a prémet. Sok szarkazmus, izgalmas történések, egy kevés románc, na és sok vámpír. Mi kellhet még?