2020. december 16., szerda

Kristen Callihan - Kontroll


Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ

Oldalak száma: 440

Eredeti cím: Managed

Kiadás éve: 2020

Sorozat
: VIP 2.

Fülszöveg:Szellemi párbajként indult. Én, egy átlagos lány a nagy számmal, ellene, a szexi, hatalmas egóval rendelkező rosszfiú ellen… Amikor áttettek első osztályra a londoni járaton, azt hittem, megütöttem a főnyereményt. Egészen addig, amíg le nem ült mellém Ő. Gabriel Scott: pokolian jóképű és jéghideg. Senki és semmi nem képes áthatolni a páncélján. Soha. Saját jogán is legenda, a világ legnagyobb rockbandájának menedzsere, emellett pedig egy arrogáns seggfej, aki lenéz engem. Azt hittem, sikerült pokollá tennem számára egy hosszú repülőutat. Eszembe sem jutott, hogy megkedvelhetem, az meg pláne nem, hogy megkívánhatom. És mi a legmeglepőbb az egészben? Hogy ő is akar engem. Csak a feltételei kissé meghökkentőek. Ha elfogadom az ajánlatát, sebezhetővé teszem magam. Nagy esély van rá, hogy belezúgok az egyetlen férfiba, akit nem tudok irányítani. De erős kísértést érzek arra, hogy igent mondjak neki. Mert a tökéletes öltönyök és a rideg külső mögött rejtőző férfi valószínűleg a legjobb dolog, ami valaha történt velem. És talán én vagyok az egyetlen, aki képes lehet megolvasztani a jeget a szíve körül.


A VIP sorozat első részének olvasása után szerintem nem is kétséges, hogy szinte rárepültem erre a könyvre és kíváncsian vártam, hogy milyen is lesz a Kontroll.

Alapvetően kaptunk egy fergeteges kezdést. Szereplőink egy repülőn összezárva utaznak. Sophie épp Londonba tart egy állásinterjúra, míg Gabriel Scott szintén munka ügyben tart oda. Kettejük szóváltásai azonnal megnyertek maguknak. Fülig érő mosollyal olvastam, mint a Gyűlölök és szeretek-et, ami egyik kedvencemmé nőtte ki magát az utóbbi egy évben. Sophie és Scott szócsatáiból csöpögött a szarkazmus. Kristen emlékezetessé tette általa a könyvet.

A repülőn szereplőink közel kerülnek egymáshoz, a másik támaszaivá válnak. Ám a repülőről való leszállás után sem vállnak el útjaik, ugyanis Sophie fotós/marketingesként érkezik Scott bandájához. Természetesen itt jól megbonyolította Kristen a történetet, ugyanis kiderül, hogy Sophie volt az a fotós, aki miatt egy évre feloszlott a banda, ugyanis lefotózta az egyik bandatagot, mikor is az öngyilkos próbált lenni, és mindent összehányt. Sophie és a banda kapcsolata közel sem indul valami rózsásan és a Scott-tal kialakult bajtársiasság, barátság az elárultság érzéseivel elegyedik. A férfinak ugyan fenntartásai vannak, ám Sophie meg kapja az állást, így kénytelenek lesznek továbbra is látni a másikat.

Személy szerint én nagyon szerettem a Kontrollt, bár az is tény, hogy az eleje varázsolt el ennyire. A vége felé már némileg vontatottnak éreztem. Szereplőink kapcsolata elég érdekes fordulatot vesz. Ugyanis egy bizonyos okból kifolyólag minden nap együtt alszanak, lényegében úgy élnek, mint a házasok. Ám sosem lépik túl azt a bizonyos határt. Ám a romantikus műfaj kedvelőinek nem kell csalódniuk, hisz kémiából így is jut bőven. Már a történet elején is meg voltak köztük azok a bizonyos szikrák, amik igazi tűzijátékokká nőtték ki magukat a végére.


A VIP sorozat első részéhez hasonlóan itt is váltott szemszögben olvashatjuk a történetet. Ami mondanom sem kell, rengeteget dob a történeten, és persze izgalmasabbá is teszi azt. A Scott és Sophie páros úgy volt cuki, ahogy volt. Végig követhettük azt, ahogy folyamatosan megváltoznak, finomulnak szereplőink a másik hatására. Főleg Scott-nál volt megfigyelhető a jellemfejlődés. Hisz a zárkózottságát sikerült fokozatosan levetkőznie és megnyílnia azoknak, akiket szeret. 

A kötet végét illetően sincs okom a panaszra. Egy jókora feszültséghelyzetet követően szereplőink végül egymásra találnak, megoldják a problémáikat, megtanulnak bízni egymásban. Nagyon ajánlom mindenkinek!

Összességében egy nagyon vicces, többnyire vidám romantikus történet volt, némi mélységgel. Beleszerettem a kötet elejébe, amit nagy mosollyal az arcomon olvastam. Nagyon ajánlom mindenkinek, garantáltan tetszeni fog. A fél csillag levonást azért kapja, mert a vége felé már nagyon elnyújtottnak éreztem Scott nyűglődését.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.