2014. május 14., szerda

Tamara Ireland Stone - Elválaszt az idő

Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT.

Oldalak száma: 384

ISBN: 9789633734582

Kiadás éve: 2013



Fülszöveg: Szeretni valakit nehéz.  De még nehezebb, ha nem csak a távolság áll közétek, hanem az IDŐ is.  Anna és Bennett normál körülmények között sosem találkozott volna: a lány 1995-ben él Chicagóban, míg a fiú 2012-ben San Franciscóban. Csakhogy Bennettnek megvan az a különleges képessége, hogy átutazzon időn és téren; így keveredik Anna életébe, és vele együtt a kalandok és lehetőségek egészen új világa tárul fel a lány előtt.  Ahogy azonban a kapcsolatuk egyre jobban elmélyül, szembe kell nézniük a valósággal: az idő bármikor visszaszólíthatja Bennettet oda, ahová tartozik. Annál is inkább, mert egy váratlan tragédia hirtelen mindet megkérdőjelez, amiben addig hittek, Anna és Bennett pedig arra kényszerül, hogy az idővel versenyt futva feltegye magának a kérdést: vajon meddig lesznek képesek feszegetni a sors határait? Milyen áldozatokat kell hozniuk, hogy együtt maradhassanak? És a legfontosabb: szerelmük vajon kiállja-e az idő próbáját? 



Véleményem: Húúú, milyen régóta el akarom olvasni ezt a könyvet, és végre megszereztem. Nem tudom, hogy mi vonz benne jobban, a borítója vagy a fülszövege, de mindegy is. A lényeg, hogy egy kellemes, magával ragadó könyvet olvashassak. De sajnos ez nem így lett.

Anna egy tipikus 17 éves 1995 - ben. Jó tanuló, emellett kiemelkedő sportoló is. Ha pontosak akarunk lenni akkor terep futó. De egy hajnali edzése közben Anna észrevesz egy fiút a lelátón, aki úgy tűnik nagyon is ismeri a lányt, de Anna nem tudja ki ez, egészen addig, amíg az iskolában nem találkozik egy új diákkal, Bennettel.



" Felemelem a fejem, és egyenesen ránézek. Most még félszegebben mosolyog, de ugyanolyan kedvesen. Mintha tudná, ki vagyok. Őszintén. Ettől olyan érzésem támad, hogy talán érdemes lenne megismerni, és önkéntelenül visszamosolygok rá.
Még akkor is vigyorgok, amikor befordulok a következő kanyarban. Aztán mielőtt végiggondolhatnám, mit csinálok félúton hátrafordulok, és ismét rápillantok. 
Eltűnt. 
Megpördülök, és a futópályát pásztázom a tekintetemmel. Aztán a padokhoz futok. A lépcső aljánál egy pillanatra megállok, és eltűnődöm, vajon ott volt-e egyáltalán. De végül csak összeszedem a bátorságom, és megiramodom felfelé. 
Nincs ott, de biztosan tudom, hogy ott volt. Otthagyta a nyomát: a friss hó összepréselődött azon a helyen, ahol ült. Alul pedig ott a két lábnyom. 
És akkor feltűnik még valami. 
A saját lábnyomaim egyértelműen kivehetőek körülöttem a porhóban, az ő nyomai azonban nincsenek sehol. Pedig ott kellene lenniük, kétszeresen is hiszen egyszer odament a padhoz, aztán pedig elment onnan. De sehol semmi, csak a vastag, szűz takaró. "

Bennett már az elejétől kezdve különös Anna számára. Nem csak azért, mert a fiút vélte akkor reggel futás közben látni, hanem amiatt a reakció miatt is, amit Anna névének elhangzásakor kiült a fiú arcára. Igen, Bennett furcsa, de ez hol akadályozná meg a főszereplőnket abban, hogy ne kezdjen ki vele. És, hogy ne kezdjen vele egy kis románcot.
Be kell vallanom, hogy amikor az ajánlásokat olvastam a könyvhöz ( pl. " Csodálatosan megírt, egyedi történet. " ; " Szerelmes történet a javából - szívdobogtató, intenzív és letehetetlen! " )

Na, szóval miután ilyeneket olvastam elég elismert írónőktől, úgy voltam vele, hogy az egész könyv egy mézesmadzag lesz, ami tocsogni fog a romantikában.
Hát elszámoltam magam rendesen. Nem, hogy nem tocsogott, hanem nem is volt benne sok, és ami volt, valahogy az sem hihető. Nem tudtam átélni, átérezni, ami azért fontos lett volna.
Laposak voltak a szerelmes jelenetek, amik rengeteget rontottak a könyv értékén. És még azt sem mondhatom, hogy az írónő nem próbálkozott. Pedig, de! Sőt, nagyon is! Tényleg mindent megtett, hogy a könyv romantikus benyomást keltsen, az más kérdés, hogy az hogy sikerült.
Ha visszatekintek akkor talán azt vélném a legnagyobb hibának, hogy ez egy olyan könyv volt, ami kifejezetten a szerelemről szólt. A szerelem volt a mozgatórugója, és mégsem volt az egész könyvben egy rendes randinál több. Az meg, hogy az első csókjuknak nem lehettem a tanúja még inkább betette nekem a kaput.
De el kell ismernem, hogy a könyv elég, hát, hogy is mondjam lassan indult be. Sajnos sokáig unatkoztam, és utána is csak csöpögtetve kaptam meg néhány információ morzsát.
Hogy azért néhány szót szóljak a könyv mellett. Bár nem volt túl izgalmas, de Tamara próbált valami újjal előállni. Valami nem teljesen sablonossal. Az, hogy egy olyan fiúról írt, aki nem genetikájának köszönhetően, de mégis különleges. Hogy ez a fiú képes az időben utazni, átírni azt, elfeledtetni, eltűnni, és hirtelen megjelenni és ,hogy ennek a különcségének köszönhetően nem a legszokványosabb módon szerelembe esni, az igen is elismerésre méltó. Jó, nem mondom azt, hogy mostantól Tamara Ireland Stone rajongó leszek, de nem mondanék le róla, mert nem reménytelen.
Ami, mondjuk nagyon tetszett nekem az, az hogy a szereplők között nagyon szoros kötelék alakult ki, és mindvégig éreztem a szeretetet Anna és a legjobb barátnője, Emma között. Az, hogy milyen nyíltan képesek voltak beszélgetni az érzéseikről nagyon meghatottak.

" - Figyelj Anna, te vagy a legjobb barátnőm, és nagyon sok mindent szeretek benned. Szeretem, hogy mindig megnevettetsz, hogy szereted a könyveket és a zenét, hogy szeretnéd körbeutazni a világot, és hogy annyira imádsz futni ... de tudod, mit szeretek benned a legjobban? Hogy mit szeretek az első pillanattól kezdve, hogy összebarátkoztunk?
Csak nézek és várok.
- Te vagy a legerősebb ember, akit ismerek. Független vagy, nem foglalkozol vele, mit gondolnak mások, és bízol az ösztöneidben ... igazi harcos vagy. Ezt mindig is irigyeltem. "

Kedvenc szereplő: Emma, Anna 
Kedvenc jelenet: a hegymászós randi
Legrosszabb jelenet: a kórházas jelenetek

Értékelésem: Összességében nem volt rossz könyv. Határozottan egyszer olvasós, de nem rossz. A karakterek tetszettek. Anna egy határozott lány volt, tele élettel, kalandvággyal és célokkal. Ugyan ettől sokkal jobbra számítottam és csalódtam is a könyvben, az tetszett, hogy nem egy újabb sorozat első része, hanem egy teljesen különálló egyedi könyv.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm véleményed
~ Angie ~