Jus Accardo - Érintés

Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT.

Oldalak száma: 366

Eredeti cím: Touch

Kiadás éve: 2013

Sorozat: Denazen 1.

Fülszöveg: Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot. De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna. De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kale-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban és az apja ügyvédi irodája is más mint az elsőre látszott.  Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt egy szervezeté, amely összegyűjtötte a különleges gyerekeket, akiket csak a Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át. Á, igen, és az érintése? Az halálos. Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni.  A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja.

Véleményem: Húúú.... Már most, így előre is imádom!!! Végre valami új, valami nem teljesen sablonos történet. Ahogy olvasom a fülszöveget, felborzolódik tőle a gyomrom, mármint jó értelemben. Már a pillangókat is érzem, ahogy csapkodnak a kis szárnyukkal. :DD Viccet félretéve, mind a fülszöveg, mind ez a borítón lévő jóképű pasi (bár a szája nem az igazi ) meggyőzött arról, hogy ezt a könyvet nekem is el kell olvasnom, és ha minden jól megy, akkor gyarapítanom a rajongók táborát. Szóval optimista vagyok!!

Deznee, avagy Dez, a mi kis főszereplőnk igazi rossz kislány, akinek mindene, hogy fellázadjon az apukája ellen. Gördeszkázik, bulikba jár, és pasizik ezerrel. Egy megszokott buli után éppen hazafele tart, amikor találkozik egy számára teljesen rejtélyes sráccal, aki éppen menekül és tiszta vér. Így, hogy segítsen neki, haza viszi a fiút, már csak azért is, hogy evvel is bosszantsa az apját.

De a fiú egészen különleges, mindent újnak él meg, és kerüli az érintkezést is. És, amikor Dez apja hazatér, nem egészen abban a fogadtatásban részesíti a fiút, mint a lány hitte volna. Ugyanis a két férfi ismeri egymást. És hamar kiderül, hogy Dez apja nem is olyan átlagos ügyvéd, mint eddig tudta. Hanem a Denazen cég egyik főnöke, egy gyilkos, aki különleges emberekkel, bizonyos Hatosokkal végezteti el a piszkos munkát.

Ez a titokzatos fiú, Kale is egy Hatos, akinek pusztán szerencsének köszönhetően sikerült meglépnie a Denazentől. De továbbra is keresik, hiszen egy olyan ember, aki pusztán az érintésével képes ölni, hát, hogy is mondjam, értékes.

Arról nem is beszélve, hogy Kale képessége egyedül Dezen nem működik, ami már önmagában is érdekes. De így a fiú rengeteg olyan dolgot is megtapasztalhat, aminek eddig még a létezéséről sem tudott. :DD

És kiderül, hogy Dez halottnak hitt anyja, Sue is a Denazen fogja, és ő is egy Hatos, mint Kale.

Így hát Deznek és Kalenek együtt kell menekülniük a Denazen emberei elöl, hogy a későbbiekben megmenthessék Suet.

Mondhatni pozitívan álltam neki ennek a könyvnek. :) Alapjában véve az ötletet imádtam. Egy olyan ember, aki nem érinthet meg senkit sem, és egyszer csak találkozik egy lánnyal, akit mégis? Egy önálló lány, aki nem szorul másokra, és minden vágya, hogy megmentse halottnak vélt anyját? Egy társaság (Denazen) , akik különleges embereket használnak ki? (Szomorú) Mindenesetre ígéretes. 

A cselekmény hamar beindult, ezért nem kellett megőszülnöm egy kis izgalomért. :DD Szinte azonnal kiderültek a családi viszonyok, és az is, hogy Dez apja egy igazi mocsadék, úgymond a fő gonosz, akit őszintén szólva sikerült az egész kötet alatt teljes szívemből gyűlölnöm.

Fény derült azokra a borzalmakra is, amik a Denazenben történtek, bár azt azért keveselltem rendesen. :)

A könyv úgymond két részre oszlott : menekülés, menekítés, bár az utóbbi végig vonult az egész történeten, hiszen ez volt a fő cél. Ez a két alternatíva viszont elég nyomasztóvá tette a kötetet, legalábbis számomra. És a karakterekből áradó folytonos feszültség sem oldotta fel igazán. :/

Mégis ez a nyugtalanító cselekménysor is könnyedén olvashatóvá vált, hála annak a jó pár poénnak, amit Jus néha eldugott az amúgy komoly sorok között.

Sajnos egy idő után elérkeztem ahhoz a pillanathoz, amikor a menekülés fogalma már nem kötött le annyira, és azt hiszem, hogy itt kezdődtek a problémáim a könyvvel kapcsolatban...

Akit még talán nem említettem, és úgyszintén fontos tényező, az a Kaszás. Elméletileg az első olyan ember Hatos, akinek sikerült meglógnia a Denazentől és életben is maradni itt a külvilágban. Így főhőseink elég sok időt avval töltenek, hogy eme mítosz béli emberre rátaláljanak. És ekkor találkoznak először Gingerrel, aki úgymond a Hatosok fő szószolója, és ő is fogja össze, vezeti őket a Denazen ellen. Ginger ajánlatot tesz Deznek, hogy segít, ha a lány megszerez számára néhány bennfentes információt. 

Ez a részlet az elején feldobott, és újra érdekesnek, izgalmasnak éreztem a könyvet, de sajnos hamar el is szállt ez a fellángolásom...

Részben köszönhető ez annak, hogy ezen események után megint nem történt semmi érdekfeszítő. Részben annak, hogy ezek után megint megjelent Dez apja, akivel természetesen kénytelen volt a kis csaj jó pofizni. Ez egyenesen felidegesített, és csak arra tudtam gondolni, hogy verje már rongyosra valaki ezt a szemétládát! Ez olyan szempontból pozitívan érintett, hogy nem csak nekem voltak ilyen bűnös gondolataim. Deznek is csak ez járt az eszében. :)

Aminek nagyon örültem, az az, hogy mint Jennifer L. Armentrout - nál, itt is kaptunk a kötet végén néhány bónusz jelenetet, amit jelen esetben Kale szemszögéből olvashattunk. Ezt a pár részletet mindenesetre érdemes elolvasni, mert nagyon szórakoztatóra sikeredett!!

A szereplők közül úgy érzem, hogy csak hármat szeretnék megemlíteni. Bár itt sok szereplőt megkedveltem, de kétségkívül Dez volt az, aki legjobban belopta magát a szívembe, ami azért furcsa, mert általában a fiúkarakterek azok, akik emlékezetesebbek számomra.

Dez ellenben teljesen másmilyen személyiséggel bírt, mint azok a főszereplők, akikről általában szoktam olvasni. Erős, kitartó, határozott teremtés, aki tudja, hogy mit akar, vagy hogy mi a helyes. És inkább hallgatott a józan ítélőképességére, mint a szívére, amitől egyenest megváltoztak az előítéleteim. Kellemesen nyugodt, ellenben teljesen vadmacska is tudott lenni. Bár a lázadó énje sokszor megmutatkozott, mindig reálisan kezelte a helyzeteket. Nem akart senkire sem támaszkodni, mindig megállt a saját lábán. Nem ragozom egy igazi kis imádni való vadóc volt.

El ne felejtsem Kalet, aki már az első pillanatban nagy hatást gyakorolt Dezre, rám nem igazán. :( Bár tény és való, hogy nehéz sorsú fiú, akinek sohasem adatott meg az érintés lehetősége, sohasem evett kínait, nem látott raszta hajat. Aranyos volt, ahogy mindent újnak élt meg, és hogy minden egy szempillantás alatt képes volt lenyűgözni.

A harmadikról ellenben nem ömlengeni akarok, hanem egyenesen szidnám, de nem akarok több sort káromkodással teleírni, így csak azt mondom, hogy ez évben ezt az embert karaktert sikerült a leginkább meggyűlölnöm, aminek annyi haszna volt, hogy együtt utálkoztunk Dezzel :DD Megdöbbentett az ilyesfajta apa létezése, ahogy az is, hogy figyelemre sem méltatta a lányát, sőt egyenesen átnézett rajta. Még akkor is, amikor Dez veszélyben volt!!!!

Szóval, igen. A karakterekkel vegyes érzelemmel viseltetek, de a románc kifejezetten kedvenc pillanataim közé tartozott ebben a könyvben.

Talán nem árulók el semmi lényegeset avval, ha azt mondom, hogy Kale (mivel nem tudott soha senkit sem megérinteni) Dezzel csókolózott először. Úgy általában minden intimebb pillanat most, először történt meg vele. De nem is ez a lényeg, hanem azok az érzések, amiket megélt eközben a fiú, és az, hogy milyen szépen lett minden egyes sora megírva.

" Te vagy az egyetlen, aki meg tud engem érinteni. Egy nap majd képes leszek megérinteni másokat anélkül, hogy porrá változtassam őket, de ez nem változtat majd azon a tényen, hogy te vagy az egyetlen, aki meg tud érinteni engem." 

Gyönyörű mondatok garmadája volt jelen ebben a kötetben, és mindegyik a szerelmi részeknél. Úgyhogy az kell, hogy mondjam a románc rendkívül feldobta a sztorit.

Rengeteg másik könyvet úgy rontanak el (számomra), hogy szerelmi háromszöget írnak bele, amit a szó szoros értelmében ki nem állhatok, mert akkor végig azt kell hallgatnom, hogy a főszereplő kis csajszi őrlődik, hogy a két jó pasi közül melyiket válassza. Biztosan ti is jártatok így! (x-x) 

De olyan mázlim volt, hogy ezt a momentumot teljes egészében kihagyták. Egyedül az Alexes jelenetek voltak olyanok, amik némi kétséget vetettek fel bennem, de Dez nem úgy kezelte a helyzetet, hanem végig tudta, hogy ki kell neki. Imádom ezt a csajt!!!! ♥

Kedvenc szereplő: Dez :DD

* Legjobban utált szereplő: Dez apja, Mr. Cross

Kedvenc jelenet: Dez - Kale jelenetek

Legrosszabb jelenet: Kale cellában

Értékelésem: Összességében nem mondhatom erre a könyvre, hogy rossz volt. Hiszen ez legalább eredeti, nem egy tucat könyv. Az alapelgondolás tetszett, sőt azért még most is oda vagyok. És igazából maga a megvalósítás is minőségi, mégis valahogy nem fogott meg elégé a könyv ahhoz, hogy 5 pontosra értékeljem. Nagyon sok hézag volt, amikor szinte nem is történt semmi, aztán meg egyszerre minden, amiért nem vagyok/voltam túlzottan oda. A karakterek imádni valóak, főleg Dez, aki nem semmi egy lány. Nagyon tetszettek azok a részek is, amikor Kalenek el kellett mesélni, hogy ez micsoda, miért, és hogy miért ilyen bonyolult minden. Ilyenkor egy nagy gyermek volt, és ennek köszönhető az, hogy hihetőnek, valósnak éreztem az egész könyvet. Bár, amikor egy film után, amit évekkel ezelőtt nézett meg, kész profi táncossá vált.... na, az erőltetett volt, amiért ki is zökkentem ebből a világból. :DD Imádtam benne a poénokat, amikre legyünk őszinték, mindennél jobban szükség volt. Legalább az oldotta a feszült légkört. Szóval nem volt rossz könyv, kíváncsian várom a folytatást, és ajánlani tudom!!