
Oldalak száma: 422
Eredeti cím: Obsidian
Kiadás éve:2013
Sorozat: Luxen 1.
Fülszöveg: Az újrakezdés szívás. Amikor - éppen az utolsó középiskolai évem előtt - Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.
Aztán a srác megszólalt.
Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt - akkor valami történt. Valami váratlan.
A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.
Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.
Mármint ha nem ölöm meg addig én magam...
Véleményem: Szeretem a Vörös pöttyös könyveket, mert azok általában mindig jók, pont ennek köszönhető, hogy elolvastam ezt a könyvet. Amit tudnotok kell, hogy ez a kötet semelyik vp. könyvre nem hasonlít. Hogy is tudnám jellemezni ezt a könyvet? Két szó : szexi, cica. Azt hiszem ezzel mindent elmondtam, így a bejegyzés elején.
Hiszen Daemon Black maga a sötét mámor, akire minden épeszű lány hajt. Kivéve Katyt, aki összebarátkozik Daemon ikertestvérével Deevel, akivel legjobb barátnők is lesznek.
De Katy érzi, hogy valami nincs rendben. Ugyanis Daemon minden áron távol akarja tartani Katyt magától, de leginkább Deetől, emiatt sokszor a világ legbunkóbb (de legszexibb) emberévé változik át. És azok a beszélgetések?? Biztos, hogy nem átlagos emberekről van szó.
Mind kiderült a Black család sokkal sötétebb és fontosabb titkokat rejteget, mint egy maffiózó család. Hiszen ők idegenek. De itt nem zöld, trutyiban úszó, két ujjú lényekre kell gondolni, hanem egy ember alakú fénycsóvára, ami elképesztő és gyönyörű és az egész testüket befedi. Ők a luxénok.
Mint minden könyvben, ebben sem csak a jó létezik, sajnos itt is társultak hozzájuk a rossz idegenek, az Arumok, akik arra szentelik minden idejüket, hogy végezzenek a luxénokkal, és ellopják az erejüket. És most, hogy Katyn rajta van a nyom, jönnek az Arumok. Így a lány kénytelen Daemonnal maradni, amennyiben túlakarja élni ezt az egész helyzetet.
Szóval ennyit a történetről. :)
Nem is tudom, hogy mit mondhatnék erre a könyvre?! Furcsa?Különleges? Eredeti? Vicces? Romantikus? Szórakoztató? IGEN!!!!! Mind egyszerre, de még sok más szóval is illethetném.
A szereplők jók, szerethetőek, viccesek, és van EGYÉNISÉGÜK! De itt leginkább Daemont és Katyt, a két főszereplőt szeretném kiemelni. Hiszen ők úgy ahogy vannak szórakoztatóak voltak. Rendkívüli beszólásaiknak és vicces veszekedéseiknek köszönhetik, hogy ez a könyv magasan az egyik kedvenc könyvemmé vált.
Szeretem Katyt és teljesen meg is értettem a szerelmi szállal kapcsolatos aggodalmait.
És ha már beszéltem és be is mutattam nektek Katyt, akkor azt hiszen itt az ideje egy kicsit a kedvenc szereplőmről és az új álompasimról is írni, aki nem más mint .... Daemon!
" Szép arc. Fantasztikus test. Rémes modor. A helyes fiúk szenthármassága. "
Hát, igen... Daemon természetét és megnyilvánulásait egy kicsit meg kellett szoknia az embernek, de ez gyorsan ment. Hiszen ki nem tudna szeretni egy ilyen dumájú pasit?
A gondjainak mennyiségéhez képest Daemon mindig megállta a helyét mindenben. Bár el akarta taszítani magától az embereket mindig lehetett rá számítani. Tudott nagyon vicces, ellenben nagyon komoly és nyílt lenni.

Ettől függetlenül a szerelmi szál tetszett a legjobban a könyvben, és remélem hogy Jennifer a románc részek adagját feltétlen csak növelni, mint csökkenteni fogja.
Ami magát a fantasyt illeti, nem volt vele semmi bajom, de ez a könyv nem is igazán arról szólt. Mégis új lényeket ismerhettem meg, új képességekkel, új hagyományokkal. Ez egy teljesen egyedi új, azaz idegen nép volt, akik bár sokkal nagyobb hatalommal bírnak, mint mi emberek, hajlandóak behódolni nekünk, és a mi szabályaink szerint élni.
Bár a kedvencemmé vált ez a könyv, azt azért el kell mondanom, hogy a fantasyt egy kicsit kevésnek találtam, és magát a cselekményt is. Mivel ha belegondolunk nem történt túl sok minden, mégis imádtam és egy percet sem unatkoztam. :)
Jennifer L. Armentrout mostantól hivatalosan is a kedvenc írónőim között szerepel. Rettentően jól, viccesen és közvetlenül ír. A bonyolultabb dolgokat és könnyedséggel mesélte, írta le, aminek köszönhetően a kötet pörgős, könnyen olvasható.
Mégis szembesülünk többször is a halállal. Ezek a részek voltak a könyv mélypontjai, amikre szükség volt.
És őszintén hálás vagyok ennek az írónőnek, hogy csúsztatott számunkra egy két jelenetet, amit Daemon szemszögéből lett megírva. Hát, azok szenzációsok lettek!!
Kedvenc szereplő: Daemon, Katy
Kedvenc jelenet: Minden Daemonos jelenet, a veszekedések
Legrosszabb jelenet: - nem volt - csak legrosszabb rész : véget ért a könyv
Értékelésem: Egy szó, mint száz, ez a könyv számomra tökéletes volt. Szerethetőek voltak a karakterek. A szerelmi szál nem volt felfújt, sem nyálas, mégis minden akörül forgott. Imádtam a könyv könnyedségét és humorát. A fantasytől nem voltam elájulva, de remélhetőleg ez a következő könyvekben meg fog változni. Ez egy olyan könyv, amit mindenkinek ajánlok, garantáltan jót fogsz szórakozni rajta.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.