Oldalak száma: 422
Eredeti cím: Obsidian
Kiadás éve:2013
Sorozat: Luxen 1.
Fülszöveg: Az újrakezdés szívás. Amikor - éppen az utolsó középiskolai évem előtt - Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.
Aztán a srác megszólalt.
Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt - akkor valami történt. Valami váratlan.
A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.
Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.
Mármint ha nem ölöm meg addig én magam...
Véleményem: Szeretem a Vörös pöttyös könyveket, mert azok általában mindig jók, pont ennek köszönhető, hogy elolvastam ezt a könyvet. Amit tudnotok kell, hogy ez a kötet semelyik vp. könyvre nem hasonlít. Hogy is tudnám jellemezni ezt a könyvet? Két szó : szexi, cica. Azt hiszem ezzel mindent elmondtam, így a bejegyzés elején.
A történet alapjában véve Katy Swartzról szól, aki a megszokott Floridai meleg után, családi okok miatt Nyugat-Virginiának egy ismeretlen kis városkájába költözik. Szomszédjuk Daemon Black, khümm, khümm... már az első pillanatban belopja magát Katy szívébe.:P
Hiszen Daemon Black maga a sötét mámor, akire minden épeszű lány hajt. Kivéve Katyt, aki összebarátkozik Daemon ikertestvérével Deevel, akivel legjobb barátnők is lesznek.
De Katy érzi, hogy valami nincs rendben. Ugyanis Daemon minden áron távol akarja tartani Katyt magától, de leginkább Deetől, emiatt sokszor a világ legbunkóbb (de legszexibb) emberévé változik át. És azok a beszélgetések?? Biztos, hogy nem átlagos emberekről van szó.
Mind kiderült a Black család sokkal sötétebb és fontosabb titkokat rejteget, mint egy maffiózó család. Hiszen ők idegenek. De itt nem zöld, trutyiban úszó, két ujjú lényekre kell gondolni, hanem egy ember alakú fénycsóvára, ami elképesztő és gyönyörű és az egész testüket befedi. Ők a luxénok.
Katy és Daemonék nagy veszélybe kerülnek akkor, amikor Daemon használja földöntúli erejét, ami nyomott hagy maga után Katyn is. És ez a nyom, mint egy világítótorony, vonzza az Arumokat.
Mint minden könyvben, ebben sem csak a jó létezik, sajnos itt is társultak hozzájuk a rossz idegenek, az Arumok, akik arra szentelik minden idejüket, hogy végezzenek a luxénokkal, és ellopják az erejüket. És most, hogy Katyn rajta van a nyom, jönnek az Arumok. Így a lány kénytelen Daemonnal maradni, amennyiben túlakarja élni ezt az egész helyzetet.
Szóval ennyit a történetről. :)
Nem is tudom, hogy mit mondhatnék erre a könyvre?! Furcsa?Különleges? Eredeti? Vicces? Romantikus? Szórakoztató? IGEN!!!!! Mind egyszerre, de még sok más szóval is illethetném.
A szereplők jók, szerethetőek, viccesek, és van EGYÉNISÉGÜK! De itt leginkább Daemont és Katyt, a két főszereplőt szeretném kiemelni. Hiszen ők úgy ahogy vannak szórakoztatóak voltak. Rendkívüli beszólásaiknak és vicces veszekedéseiknek köszönhetik, hogy ez a könyv magasan az egyik kedvenc könyvemmé vált.
Hiszen itt van Katy, akivel már az első pillanatban tudtam azonosulni. Valószínűleg azért, mert egy okos, (tudálékos) könyvmoly, ki falja a könyveket, és pont ezért még egy blogja is van. Egyáltalán nem könnyű vérű, sőt van a lányban nem is kevés tartás. Nyugodt kiegyensúlyozott természetű, de ha kell, akkor kiereszti a karmait és visszavág bárkinek egy frappáns válasszal. (Vagy kajával :DD)
Szeretem Katyt és teljesen meg is értettem a szerelmi szállal kapcsolatos aggodalmait.
És ha már beszéltem és be is mutattam nektek Katyt, akkor azt hiszen itt az ideje egy kicsit a kedvenc szereplőmről és az új álompasimról is írni, aki nem más mint .... Daemon!
" Szép arc. Fantasztikus test. Rémes modor. A helyes fiúk szenthármassága. "
Hát, igen... Daemon természetét és megnyilvánulásait egy kicsit meg kellett szoknia az embernek, de ez gyorsan ment. Hiszen ki nem tudna szeretni egy ilyen dumájú pasit?
Daemon okos, erkölcsös fiú, akiért csak úgy olvadoznak a csajok. (Köztük én is :)) De neki mást szánt a sors. Mindenki azt várja tőle, hogy letelepedjen és együtt éljen a későbbiekben Ashel (akit mellesleg utáltam), csak azért mert egy fajból, a luxénok közül származnak. Ezenkívül Daemon másik ikertestvére egy évvel ezelőtt halt meg, az emberbarátnője miatt. Így nemcsak, hogy Daemon nem szereti az embereket, próbál távolságot tartani tőlük, és Deet is szeretné kivonni a körükből. Szóval, igen ... bonyolult élete van, amihez már csak egy ilyen problémás lány hiányzott, aki Arum inváziót hozz rájuk.
A gondjainak mennyiségéhez képest Daemon mindig megállta a helyét mindenben. Bár el akarta taszítani magától az embereket mindig lehetett rá számítani. Tudott nagyon vicces, ellenben nagyon komoly és nyílt lenni.
A románc igen bonyolult és összetettre sikerült ebben az alaptörténetben is. Hiszen tudjuk, legalábbis érezzük már az első pillanatól kezdve, hogy a két főszereplő, Katy és Daemon között a veszekedésen túl (amit nem győzők hangsúlyozni, hogy az egyik kedvenc részem volt a kötetben) van valami kettőjük között. Látjuk a szikrát, legszívesebben ráfújnék egyet, hogy az egész oxigént kapjon és begyulladjon, de mindhiába. Ugyanis mi hiába vesszük észre azt, ami kettejük közt zajlik, hogyha ők ezt nem hajlandóak beismerni, még maguknak sem.
Ettől függetlenül a szerelmi szál tetszett a legjobban a könyvben, és remélem hogy Jennifer a románc részek adagját feltétlen csak növelni, mint csökkenteni fogja.
Ami magát a fantasyt illeti, nem volt vele semmi bajom, de ez a könyv nem is igazán arról szólt. Mégis új lényeket ismerhettem meg, új képességekkel, új hagyományokkal. Ez egy teljesen egyedi új, azaz idegen nép volt, akik bár sokkal nagyobb hatalommal bírnak, mint mi emberek, hajlandóak behódolni nekünk, és a mi szabályaink szerint élni.
Bár a kedvencemmé vált ez a könyv, azt azért el kell mondanom, hogy a fantasyt egy kicsit kevésnek találtam, és magát a cselekményt is. Mivel ha belegondolunk nem történt túl sok minden, mégis imádtam és egy percet sem unatkoztam. :)
Jennifer L. Armentrout mostantól hivatalosan is a kedvenc írónőim között szerepel. Rettentően jól, viccesen és közvetlenül ír. A bonyolultabb dolgokat és könnyedséggel mesélte, írta le, aminek köszönhetően a kötet pörgős, könnyen olvasható.
Mégis szembesülünk többször is a halállal. Ezek a részek voltak a könyv mélypontjai, amikre szükség volt.
És őszintén hálás vagyok ennek az írónőnek, hogy csúsztatott számunkra egy két jelenetet, amit Daemon szemszögéből lett megírva. Hát, azok szenzációsok lettek!!
Kedvenc szereplő: Daemon, Katy
Kedvenc jelenet: Minden Daemonos jelenet, a veszekedések
Legrosszabb jelenet: - nem volt - csak legrosszabb rész : véget ért a könyv
Értékelésem: Egy szó, mint száz, ez a könyv számomra tökéletes volt. Szerethetőek voltak a karakterek. A szerelmi szál nem volt felfújt, sem nyálas, mégis minden akörül forgott. Imádtam a könyv könnyedségét és humorát. A fantasytől nem voltam elájulva, de remélhetőleg ez a következő könyvekben meg fog változni. Ez egy olyan könyv, amit mindenkinek ajánlok, garantáltan jót fogsz szórakozni rajta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.