2014. október 24., péntek

Jamie McGuire - Veszedelmes sorcsapás

Kiadó: MAXIM KÖNYVKIADÓ KFT.

Oldalak száma: 484

Eredeti cím: Walking Disaster

Kiadás éve: 2013

Sorozat: Gyönyörű sorcsapás 2.


Fülszöveg: Travis Maddox két dolgot őrzött meg abból, amit az anyja a halálos ágyán mondott: Nagyon szeress! És még keményebben küzdj! A Veszedelmes sorscsapásban Travis életét könnyűvérű lányok, illegális fogadások és az erőszak teszik ki. De éppen akkor, amikor legyőzhetetlennek érzi magát, Abby Abernathy térdre kényszeríti. Minden éremnek két oldala van: a Gyönyörű sorscsapásban Abby mondta el, hogyan látja a szerelmüket. Most elérkezett az idő, hogy Travis szemén át lássuk kettejük kapcsolatát, és újabb részletekre is fény derüljön. De akkor se ess kétségbe, ha még nem ismered Abby történetét, hisz ez a könyv így is felejthetetlen élményt nyújt.


Véleményem: Egy kicsit sokáig tartott összeszednem magam és megírnom ezt a bejegyzést. Sőt, igazából nem is tudom, hogy mit írhatnék erről a könyvről. A történet alapjáraton ugyanaz, amit nem árt tudni, hiszen már több emberrel is beszélgettem, akik ezt az információt nem tudták, és jó nagyot koppantak, amikor elkezdték olvasni a kötetet. De, hogy miért is kezdtem el mégis olvasni ezt a könyvet? Mert bár ugyanarról szól, mint a Gyönyörű sorscsapás, a nézőszemszöge már nem Abbyé, hanem Travisé. És ugyan ki nem akarna betekintést nyerni egy férfi agyába??? XD

A történetről röviden: Travis egy igazi harcos. Jól verekszik, és ezzel is keresi meg a kenyerét. A Körben harcol, ahol egyszer csak megjelenik egy lány, aki fenekestül felforgatja az életét. Abby. Travis hiába próbája meghódítani a lányt, nem sikerül neki, ami nagy szó, hiszen eddig mindenkivel össze tudott jönni egy kis fekvőatlétikára. De Abbynél nem válnak be azok a módszerek, amik eddig igen. A fiú emlékezvén anyja szavaira, tudja, hogy Abby lesz számára az igazi, egy igazi gerle, egy galamb.
"Régen elhatároztam, hogy addig falom fel a dögkeselyűket, amíg meg nem jelenik egy gerle. Egy galamb. Olyan lélek, aki nem kolonc az ember nyakán, aki a maga dolgával törődik, és aki megpróbál úgy boldogulni az életben, hogy nem húz le mindenki mást az önző kis igényeivel és szokásaival. Egy bátor kis nő. Aki intelligens, gyönyörű, halk szavú. Aki egy életre választ párt magának. Aki elérhetetlen, amíg okot nem talál arra, hogy bizalmat szavazzon." 
De románc helyett szoros barátság alakul ki kettejük között, amit egy fogadással fűszereznek meg. És, mivel Abby veszít, így a lánynak egy egész hónapon keresztül Travisnél kell laknia, és egy ágyban kell aludniuk. 
Ennél a pontnál már csak arra tudtam gondolni, hogy Úr Istenem!! Mibe fogtam én bele?? De természetesen a kíváncsiság hajtott, így tovább olvastam. És olyan dolgokkal találkoztam a könyv során, amire nem számítottam volna. ha nem olvastam volna el a Gyönyörű sorscsapást is. Bár tény, hogy ha csak egy könyv elolvasásához van kedved, és az ez lenne, akkor nem kell elolvasnod Abby szemszögét, anélkül is nagyjából értelmes lesz.
Bár az első könyv enyhén szólva is, de nem tetszett, még is úgy érzem, hogy jó döntés volt elkezdeni ezt a kötetet, ugyanis ez már egy oktávnyival is, de sokkal jobb volt, mint a Gyönyörű sorscsapás.
Kifejezetten élveztem, hogy Travis szemszögéből olvashatok, bár én így utólag ugyan, de örültem annak, hogy olvastam az első részt. Ugyanis nagyjából, de csak nagyjából értelmes így ez a kötet, ha nem olvastad ez előzőt. Mert nem minden jelenetet írt meg, fejtett ki újra Jamie, amit nem teljesen tudok megérteni. De ez mindenképpen levont egy kicsit az összértékből.

Pozitívumként tudom azonban említeni azt, hogy egy kicsit nagyobb betekintést nyerhettünk Travis múltjába. Láthattuk az anyja utolsó perceit, és olvashattunk Travis gondolataiban. Megismerhettük alaposabban a családját, akiket én nagyon megkedveltem, mind nagyon jó emberek.
De ez nem befolyásolta azt, amit én már az előző résznél is gondoltam. Ugyanis Jamie írás technikája egy csöppet sem javult, vagy ha igen, akkor nagyon minimálisan. Nem tudta fenntartani bennem az érdeklődést, így mondhatni elég sokáig tartott átrágnom magam ezen a könyvön. Még mindig egy nagy katyvasznak tartom ezt az egészet, ami nyújtottak, hogy minél hosszabb legyen, de jelen esetben én ennek nem nagyon örültem. És az állandó problémák ismétlődése sem győzött meg arról, hogy ezt kellene olvasnom. Mivel Jamie nem tudott semmi újat kitalálni. Állandóan önmagát ismételte, és ha már ennyire istenítenek egy írót, akkor én egy kicsit többet várnék tőle. Hogy mit szeretnek rajta oly sokan?? Nem tudom, én nem tudtam még csak megkedvelni sem.
És értem én, hogy ez egy New Adult, ami rendeltetés szerűen arról szól, hogy két lelki sérült ember megtalálja egymásban ez igazit, a szerelmet, és egycsapásra minden jobb lesz, megváltoznak ők is, meg a körülöttük élők is a hatásukra, de nekem ez már sok volt!!
És ugye ez a rengeteg szex jelenetek, ami már az első részben is szúrták a szememet, nagy meglepődésemre (mivel, hogy a sztori nem változott) ebben is fellelhetőek voltak. Amiket még mindig nem szeretek, nem akarok ilyet olvasni, mert nem pornót akarok, és nem is tudom hova tenni őket. Szóval a 16 - os karika itt is meg van!! 
A karakterekről csak annyit, hogy nem sikerült annyira megkedvelnem őket ebben sem. Mily meglepő!!
Abby itt is szerencsétlen volt, és az sem segített a véleményem megváltozásában, hogy egy szerelmes férfi szemszögéből olvashattam róla. Szóval semmi sem tudja megkedveltetni velem. A csaj kész csődtömeg, döntésképtelen, határozatlan, és fogalma nincsen arról, hogy ő maga mit akar egyáltalán. Arról már nem is beszélve, hogy milyen okból veszítette el a szüzességét. És attól a ponttól kezdve már csak szánom ezt a lányt.
Travis, akit meg oly sokan istenítenek, szerintem, hogy idézzem magam:
" Travis pedig egy hormon túltengéses elmebeteg, aki bármelyik percben letépheti akár a te fejedet is, ha nem jól viselkedsz! ;) "
És ez így is van!!! :D
A szerelmi szál, már az előzőben sem volt a kedvencem, és most sem nyerte meg a tetszésemet. Valahogy nagyon akörül forgott ez az egész világ, és így már túlzás volt, legalábbis nekem nagyon sok volt ez az egész. És az örökös féltékenykedés sem tett rám túl jó benyomást.

Értékelésem: Akármilyen meglepő, nem tetszett nekem ez a könyv sem. Valahogy már Jamie McGuire stílusa, írása sem tetszik. De azért adtam ennek is egy esélyt, hátha jobb benyomást tesz rám ez, mint a Gyönyörű sorscsapás. Részben így is történt. Sokkal jobb volt maga a történet így, Travis szemszögéből. És pozitívum, hogy ennyi mindent megtudhattunk róla, és a múltjáról. De a szex jelenetek még mindig nem tetszenek, A verekedés nem volt olyan nagy része az életének, mint hittem, szóval azt is keveselltem. A karaktereket egy csöppet sem szerettem meg jobban, ami furcsa, tekintve, hogy már 1000 oldalam lett volna rá, hogy valamit érezzek. A történetet szerintem továbbra is csak nyújtották, igazán kitalálhattak volna valami újat, mert ez már uncsi.
Nem ajánlom!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm véleményed
~ Angie ~