2014. október 12., vasárnap

Simone Elkeles - Láncreakció

Simone Elkeles - LáncreakcióKiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT.

Oldalak száma: 336

Eredeti cím: Chain Reaction

Kiadás éve: 2013

Sorozat: Tökéletes kémia 3.


Fülszöveg: A legifjabb Fuentes testvér mindent elkövet, hogy a családját megvédje. Luis Fuentest mindig távol tartották a bandaháborúk erőszakos világától, amely a bátyjai életét megmérgezte. Luis így máshol kockáztatja az életét - hol hegyet mászik a Sziklás-hegységben, hol űrhajózásról álmodik. Mindegy, csak jöjjön az adrenalinlöket. Nikki Cruz három szabályhoz tartja magát: minden fiú hazudik, hogy megkapja, amit akar, ne bízz olyan fiúban, aki azt mondja, hogy szeret, és soha, de soha ne randizz Fairfield déli részén élő fiúval. A szülei ugyan Mexikóból származnak, de orvosgyerekként inkább tartozik az előkelő északiakhoz, így az iskolában nem vállal közösséget a Latin Vér tagjaival. Aztán amikor Alex esküvőjén összefut Luis Fuentesszel, hirtelen kedve támad megszegni a maga által felállított szabályokat. Luis számára először az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy elérje, Nikki újra esélyt adjon egy déli oldalon élő srácnak, de aztán felbukkan az életében Chuy Soto is, a Latin Vér új vezetője. Chuy egy igen kínos titkot tár fel Luis előtt a Fuentes családról, így a fiú kételkedni kezd mindenben, amit valaha hallott, tanult. A Nikki iránt érzett szerelme elég lesz-e ahhoz, hogy távol maradjon attól a sötét és kegyetlen világtól, amelynek a peremén pengeélen táncol? 


Véleményem: A Tökéletes kémia jó volt, A vonzás szabályai már majdnem kitűnőre felelt meg a számomra. Vajon tovább fejlődött Simone, és a harmadik rész is maga lesz a mennyország?? Mindenesetre derűlátó vagyok, és szeretnék valami jót olvasni. :D Sajnos ez az utolsó része ennek a nagyon jó sorozatnak, úgyhogy ennek a kötetnek már mindenképpen 5* - ot szeretnék adni!!!

A Fuentes - testvérek utolsó tagjáról olvashattam ebben a kötetben, aki nem más volt, mint Luis. Luis és anyja visszaköltözött Fairfieldbe, hogy a fiú ott fejezhesse be az utolsó évét. Luis kitűnő tanuló lévén, tele ambícióval tudja, hogy mit akar. Űrhajós szeretne lenni, és új dolgokat felfedezni. De, ami a legfontosabb, hogy nem akar bekerülni a Latin - Vérbe, ami odaköltözésük után nem sokkal, újra megalapult. És Luist akarják. A fiú olyan titkok és utalások fültanúja lesz, hogy csatlakozik a Latin - Vérhez. De mindeközben találkozik egy lánnyal, Nikkivel, aki nem olyan, mint a többi lány. Nikki ugyanis nem vágyik a fiú társaságára, és ahogy csak tudja, ezt érezteti Luissal. De Luis nem hagyja magát, és a gyűlöletből hamar olyan érzések alakulnak ki, amik megrémítik őket.
Latin - Vér nem nyugszik, és Luisnak választani kell, hogy a titkokat és a családot, vagy Nikkit és a jövőjét választja.

Az öt csillag nem jött össze, és komolyan szomorú vagyok miatta. :( De egyszerűen nem tudtam megadni neki sem az öt csillagot, és talán még a négy csillagot is nehezen.
Nekem nagyon átjött az a stílus, az a sztori, amit Simone megörökített ebben a trilógiában. Tetszett, hogy bár a szereplők folyton folyvást megváltoznak, mégis mindig marad valami közös pont, amibe az olvasó kapaszkodhat. Hogy mindig megtudunk valami újat a régi szereplőkről, de nem azon erőltetett formában, ami esetleg kizökkenthet minket az olvasás öröméből, és magából a történetből. A főszereplők állandóan változnak, de mindig feltűnnek az előző részekben megszeretett testvérek, segítség nyújtás vagy éppen a mi boldogításunk okán. :D
Mégis az a sablon, amit eddig annyira szerettem, most elkedvtelenített a kötet elolvasásától. A sablon alatt meg a Latin - Vért értem. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy létezhet egy ennyire szerencsétlen család, ahol minden férfi családtag belekényszerül ebbe az egész hajcihőbe. De tegyük fel, hogy létezhet ekkora karma, és muszáj részt venniük a drogárulásban, behajtásokban, s egyéb más illegális tevékenységekben. Legyen! De akkor már elvártam volna Simonetól, hogy valami kreatívabbat, vagy legalább valami újdonság jelegűt kitalál, hogy miért is kell részt vennie a fiúknak a Latin - Vérben. De erre a megszokott válasz, mind a három alakalommal az volt, "hogy különben a családod bánja! ". Lehet, hogy hülyeség egy ilyen apróságon fennakadni, de ettől az apró momentumtól számomra nagyon egybefolyt ez a három kötet.
Ami a bandázós részeket illeti, már sokkal nagyobb szerepet kapott a kötetben, mint az előző, A vonzás szabályai című kötetben, amire már nyíltan mondhatom, hogy a trilógiából a kedvencem, és talán messze a legjobban sikerült rész lett. De, valószínű ezt annak köszöneti, hogy ott nagyon másodlagos volt a bandázás, és ott a szerelem került a reflektor fénybe. Na, de térjünk is vissza A Láncreakcióhoz, amiben szerintem ez a sorrend pont fordítva van. Ugyanis a bandázás került előre, amit egy kis szerelmi szállal körítettek.
Ellenben ebben a kötetben olyan pluszokat rakott, írt bele Simone a történetbe, amikre nem is mertem volna gondolni, és ennek köszönheti a könyv, a jól megérdemelt 4 csillagot. 
Eddig is voltak titkok, de ezt most egy teljesen más szintre sikerült emelnie az írónőnek. A bandázás, a Latin - Vér, és az első részben megölt egyik szereplő lesz az, akik/amik újra bekerülnek a képbe, és felforgatják a Fuentes - testvérek (eddig sem túl nyugalmas) életét. Evvel kapcsolatban csak annyit tudok mondani, hogy : Bravó Simone!!
Amit még pozitívumként tudtam elkönyvelni, az nem más, mint az hogy Simon nem fél NA elemekhez nyúlni. És ezek leginkább az első, illetve a mostani, a harmadik részben érvényesültek. Ugyanis a mostani részben egy nem kicsit lelki sérült lány volt a másik főszereplő, Luis mellett. Nikki, ugyanis már 15 éves korában olyan természetű dolgokon ment keresztül, amit senkinek nem kívánnék, főleg nem egy ilyen fiatal lánynak. 
Niki teherbe esett, de csalódnia kellett szerelme, Marco iránta táplált érzéseiben. Majd kis híján meghalt, és hasában növekvő gyermekét elvesztette. Ez nagyjából három hét leforgása alatt, így mondhatni megcsökkent a bizalma a férfiak irányába. És igen, Luisnak egy ilyen lánnyal kellett megbirkóznia, és visszaszereznie a bizalmát, ami soha nem is volt az övé.
Mégis ezt az egész történet nemcsak egy időben történik. Ugyanis Niki és Luis találkozásával kezdődik, majd hirtelen ugrunk egyet, és már eltelt 3 év. Így, most átgondolva ez egy nagyon jó lépés volt Simone részéről, de amikor olvastam (valószínűleg figyelmetlenségből kifolyólag) elvesztettem a fonalat, és nem értettem, hogy 15 éves gyerekek miért beszélnek már a fősulis jelentkezésekről. Egy kicsit később, de leesett. :D Úgyhogy ti, majd legyetek nálam figyelmesebbek, hogy ne járjatok így!
A kultúra és a hagyományok nem igazán jöttek elő ebben a részben, hiszen Nikki származásától függetlenül, nem tud spanyolul, és nem is tartja magát mexikóinak. Így mindenki visszafogta magát ha a közelében volt. Ettől függetlenül, trilógiának köszönhetően, azért megtanultam néhány szót spanyolul, úgyhogy én már boldogan mondhatom, hogy ha másért nem is, de ezért és persze Carlosért (aki nekem a tuti befutó ♥) megérte elolvasnom ezt a sorozatot. :)
Az egész sorozat során összesen két embert sikerült úgy igazából megkedvelnem. Carlost és Kiarát, akik annyira kis cukorfalatok voltak együtt.
Ha őszinte akarok lenni, akkor nem mondhatom azt, hogy Luist és Nikkit annyira megkedveltem volna, mert ez nem így van. De nem is utálom őket, ami nálam már jónak számít.
Egy kicsit erőltettetnek érzetem őket, főleg Nikkit. Ugyanis ott volt neki Luis, aki tényleg szerette, aki foglalkozott vele, és olyanokat tett, amiket az előző pasija nem. De neki ez nem számított, ugyanis Luis Marcoval barátkozik, szóval biztos egy bunkó, aki csak a bugyija alá szeretne bejutni. Szóval, ja! A Csaj nem is kicsit pesszimista. Arról nem is beszélve, hogy Nikki Marco után 2 - 3 évig nem járt senkivel, és amikor 18 évesen együtt kezdett lógni Luissal, akkor még agát ostorozta, és próbálta beadni magának, hogy nem érez semmit sem a fiú iránt.
De talán a legdurvább húzása, akkor volt, amikor szeretkezés helyett, ő csak szexelni akart, és ö ... ö mondjuk úgy, hogy ennek a tettnek lettek következményei. Luis meg a másik töketlen jómadár, akivel nem tudtam mit kezdeni.
A szerelmi szál ebben a részben elég laposra sikerült, és bár mindig azok a hőn imádott részeim a könyvekben, ebben annyira nem sikerült jól. Nekem kevés volt, és erőltetett, arról nem is beszélve, hogy nem éreztem azt, amit kellett volna. A Nikki és Luis között lévő szikrát. Csak a szavakat olvastam, de nem voltak mögötte érzések, amivel azonosulhattam volna.

Értékelésem: Nem bántam meg, hogy elolvastam ezt a sorozatot, mert a maga nemében egy jó könyv volt. Bár maga a trilógiában lévő történeteket nem a változatosságukkal tudnám jellemezni. Nekem hiányoztak azok a dolgok, amik megkülönböztetik ezt a három történetet egymástól, az első és a harmadik rész teljesen egyforma volt. És nekem egybe is folyt ez a két sztori.Humor nem volt benne, de meglepő módon nem is hiányoltam belőle. Simone azért tudott egy két új dolgot mutatni, amivel élvezetesebbé tette számomra a könyv olvasását, és magát a sztorit is. NA elemekkel is jól bánik Simone, és amennyire én látom kellenek is bele ezek az elemek, mert sokat dobnak az összhatáson. A szereplőket és a szerelmi részt ellenben zavarónak és erőltetettnek éreztem. Tetszett azonban az, hogy a régi főszereplők mindig előkerültek, és nem vesztek el a homályban, sőt sok jelenetben a velük történtek voltak a fő téma. A sorozatból egyértelműen A vonzás szabályai című rész sikerült a legjobban és azt csak ajánlani tudom mindenkinek.

         


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm véleményed
~ Angie ~