Könyvmolyok problémái ~ Book Tag

Először is szeretném megköszönni Lexának, a Thinking About You blog írójának a meghívást erre a Book Tagra. Imádom az ilyen Book Tag - os kihívásokat, úgyhogy szívesen ugrok neki. Természetesen akár ti is kitölthetitek, sőt! Minnél többen töltjük ki, annál jobb. Akinek van kedve (és persze ideje) az nyugodtan csinálja meg, és hozzászólásban írja meg azt, ami neki kijött. Őszinte leszek, nem terveztem meghívni senkit, mert legutóbb sem csinálták meg. Szóval, bízok bennetek!!♥

Book Tagra fel!! :D

1. Körülbelül 20.000 könyv van az „Elolvasni” listádon. Hogy a fenébe döntöd el, hogy mit olvasol el legközelebb?

Ez veszélyes kérdés!! Igazából nem nagyon szoktam túlgondolni, hogy vajon mit is olvassak. Van, amikor annyira ajnároznak egy könyvet, hogy kötelességemnek érzem, hogy én is elolvassam, hogy képben legyek, miért is van oda a társaság. Van, amikor a borítója annyira tetszik, hogy egyszerűen nem bírok magammal, és nekiugrok. Legtöbbször azonban előre kiválasztok 10 könyvet (ezeket mindig molyon felrakom a polcomra) és elhatározom, hogy csak ezeket olvashatom, és nem megyek tovább (könyvek terén) amíg ki nem végeztem őket egytől egyig.

2. Már elolvastad, több mint a könyv felét, de egyszerűen nem tetszik neked. Abbahagyod, vagy folytatod?

Nálam ez elvi kérdés. Van egy olyan (íratlan) szabályom, miszerint: Könyvet csak legeslegvégső esetben hagyok félbe. - Ezt általában mindig betartom, még ha kínszenvedésnek érzem is a könyvet. Azonban előfordult már velem, hogy nem bírtam tovább. Ez leginkább akkor volt, amikor még nem igazán folytam bele az olvasás, a könyvek világába. És akkor is Maggie Siefvater köteteket raktam le, mert nem bírtam már tovább. Különös, pedig nagyon sokan egyenesen istenítik Maggiet, én minden sorozatát elkezdtem már, de egyet sem bírtam kiolvasni. :/

Ellenben ha olvasok egy könyvet, én már nagyjából az első 10% - ban tudom, hogy tetszik e nekem vagy sem. A kötet felénél már rég tisztában lennék avval, hogy nekem ez nem való, de valószínűleg végigolvasnám, és egy nem túl jó kritikával zárnám a könyvet.

3. Közeledik az év vége és oly közel, mégis távol vagy az olvasási kihívásod teljesítéséhez. Megpróbálsz felzárkózni, és ha igen, akkor mégis hogyan?

Egyre nehezebb és nehezebb kérdések. Nem igazán szoktam csak egy kihívás miatt elolvasni egy könyvet. Akkor inkább nem csinálom meg az adott feladatott. De, ha mindenképpen azon lennék, hogy minél több kihívást teljesítsek, akkor rövid, kb. 200 - 300 oldalas könyveket olvasnék, mert azokat nagyon hamar be lehet fejezni, és több könyvet végig lehet így pörgetni.

4. Egy könyvsorozatnak, amit egyszerűen imádsz, de a borítói: Nem. Egyeznek!!!! Hogy birkózol meg ezzel a szörnyűséggel?

Nem tudom, hogy őszinte legyek nem igazán szokott izgatni egy borító. (Na jó, ez így nem igaz!) Ha látok egy szép borítót, akkor akár képes vagyok megvenni a kötetet is, de ilyen szempontból nagyon finnyás vagyok, mert nekem az a szép borító, amiben látok fantáziát, nem csak egy ember lefotózva és odafotoshoppolva. De persze ez a ritkábbik eset. Bár sokszor mondják, hogy ne a borító alapján ítélj, én olyan sekélyes vagyok, hogy egy nagyon csúnya borítójú könyvbe bele sem kezdek, vagy nagyon jó fülszövege kell hogy legyen, hogy mégis a kezembe vegyem. Hiszen legyünk őszinték! Ki nem szereti a szép könyveket?? 

Azt viszont már tapasztalatból tudom (bár nem kedvenc sorozatom, ha az lenne, akkor nagyon nagy patáliát csaptam volna magam körül), hogy mennyit le tud vonni egy ilyesfajta különbség a könyvek értékéből. Én az Angyali sors trilógiánál jártam úgy, hogy az első teljesen más kiadótól származott, és ugyan ki a fene figyeli ezt meg rajta? Én ugyan nem, így most a három rész még oldalról sem stimmel, és nem csak azért mert más a kiadó. Még a betűk is már írányba vannak elforgatva. Hüpp, hüpp. :(

5. Mindenki imád egy könyvet, amit te egyszerűen ki nem állhatsz. Kivel osztod meg az érzéseidet?

Egyértelmű! Az anyukámmal. Igazából nagyon hasonló az ízlésünk, úgyhogy ha nekem nem tetszett valami, az általában neki sem nagyon szokott, illetve vica versa. És így megszoktuk beszélni, hogy ki mit olvasott, és persze, hogy mi volt az adott könyvről alkotott véleménye. De, amilyen kis cserfes vagyok, én szívesen mondom az osztálytársaimnak is, hogy mennyire túlértékelték ezt a könyvet.

De talán az egyik legjobb megoldásom erre az, hogy nem is olvasom el, hiszen még egyszer sem fordult velem elő az, hogy az agyonajnározott könyvek közül egyikben is akár örömömet leltem volna. Lehet, hogy ez karma, de akkor ez nagyon sötét és mélyen a gyökereimbe ivódhatott, mert ezekkel nem szokott szerencsém lenni.

6. Nyilvános helyen olvasol éppen és hirtelen elkezdesz sírni a könyvön. Mihez kezdesz magaddal?

Őszintén szólva ilyen még nem nagyon fordult elő velem. Legalábbis nyilvános helyen még sosem, persze otthon nem egyszer. Nem is tudom, hogy mit csinálnék. Valószínűleg próbálnám visszatartani, ha az nem megy, akkor egyre inkább a könyvembe mélyednék, hátha úgy nem veszik annyira észre. Ha meg megkérdeznék, hogy mi a bajom, mondanám, hogy semmi, csak nagyon jó könyvet olvasok. XD

7. A folytatása egy könyvnek, amit nagyon imádtál, éppen most jelent meg, de már nem emlékszel mindenre az előző részből. Újraolvasod az előző könyvet? Vagy inkább nem olvasod el ezt a folytatást? Keresel valami összefoglalót róla az interneten? Esetleg elkezdesz bőgni a frusztrációtól?!?!!

Nem bőgök. Nem vagyok én kisbaba. Nálam inkább az játszik, hogy vagy elolvasom a kritikámat, hátha arról eszembe jutnak dolgok, vagy akár az egész történet. Ha ez nem válik be, akkor újraolvasom az előző részeket. Tekintetbe véve, hogy a kedvenc könyvemről van szó jelen esetben, amit nagyon imádtam, ez tárgytalanná vált, hiszen emlékszem az összes imádott kötetemre. Legalább azokat megpróbálom megjegyezni. :)

8. Nem akarod senkinek, ismétlem, senkinek kölcsönadni a könyveidet! Hogyan utasítod vissza udvariasan az embereket, mikor kölcsönkérnek tőled egyet?

Hűha! Most le fogok bukni!! Általában kölcsön szoktam adni a könyveimet, nem sajnálom a hozzám hasonló emberektől, akikről tudom, hogy úgy fognak vigyázni rá, mint a hímes tojásra. Amennyiben egy olyan ember kéri kölcsön tőlem, akit ne adj isten nem nagyon ismerek/nem szeretek/ vagy szimplán nagyon szeretem azt a könyvet és nem vagyok hajlandó megszabadulni tőle, akkor inkább azt mondom, hogy nincs meg. Ha látta nálam már előzőleg, akkor azt mondom, hogy én is úgy kaptam kölcsön. Ha tudja, hogy én kaptam mondjuk ajándékba, akkor azt mondom, hogy eladtam. Ha tudja, hogy imádtam azt a kötetet, akkor azt mondom, hogy kölcsönadtam már valaki másnak.

De, ha őszinte akarok lenni, ez csak így szépen el van könyvelve a fejemben. Különben meg mindenkinek odaadom a könyveimet. De tudom, hogy ezt is mondhatnám, csak nem visz rá a lélek...

9. Ebben a hónapban már 5 könyvet kezdtél el és egyiket sem fejezted be. Hogyan lépsz túl ezen a „nem olvasási időszakon”?

Egyszerű. Nem kezdek el 5 könyvet egyszerre. Ha nem tudok olvasni (már pedig előszokott néha fordulni velem, hogy pihennem kell 2 - 3 napot) akkor inkább nem is nyúlok addig könyvhöz. Majd újult erővel, gőzerővel dolgozom azon, hogy behozzam a lemaradásom. :)

10. Nagyon sok könyv jelenik meg, amikért szinte haldokolsz, hogy elolvashasd. Hányat fogsz ezek közül megvenni?

Ha haldoklok, akkor mindegyikre szükségem van nem??? Mindegyik kellene!!! Általában az dönt, hogy melyiknél olvastam már előzményt, első részt. Mert nyilván inkább folytatom a meglévő sorozataimat, minthogy egy újabba belefogjak, Hiszen, amiről nem tudok semmit az nem is hiányozhat, nem?

11. Miután megvetted a könyvet, amire annyira vágytál, körülbelül mennyi ideig csücsülnek a polcodon mire elolvasod őket?

Még aznap, másnap, de van olyan könyvem is, ami már vagy egy éve ott csücsül, és még egy ideig ott is fog. :)

Remélem kitöltitek, sok szerencsét hozzá! És természetesen kellemes olvasást kívánok nektek!! ♥